Zarándbánya

Manapság a Zarándbánya olyan téma, amely minden korosztály és a világ különböző részeiről érkező emberek figyelmét felkeltette. A Zarándbánya fontossága a mai társadalomban kiterjedt vitákat váltott ki, és megnövekedett érdeklődést váltott ki a mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásainak megértése iránt. A Zarándbánya eredetétől a jelenre gyakorolt ​​hatásáig számos vizsgálat, megbeszélés és elemzés tárgya volt, amelyek célja, hogy megvilágítsa több dimenzióját. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Zarándbánya különböző aspektusait és környezetünkre gyakorolt ​​hatását, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész képet adjunk erről a nagyon releváns témáról.

Zarándbánya (Bănești)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségNagyhalmágy
Rangfalu
KözségközpontNagyhalmágy
Irányítószám317161
SIRUTA-kód11076
Népesség
Népesség161 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 22° 36′ 25″46.288914°N 22.606970°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 20″, k. h. 22° 36′ 25″46.288914°N 22.606970°E
Térkép

Zarándbánya (Bănești) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Nagyhalmágyról északkeletre fekvő település.

Története

Zarándbánya nevét 1441-ben említette először oklevél Banyafalva néven. 1445-ben Felsew Banyafalwa, 1451-ben Kisbanya, 1808-ban Bányesd, 1888-ban Banesd, 1913-ban Zarándbánya néven írták.

1451-ben Kisbanya Világosvár tartozékai közé számított.

1910-ben 558 lakosából 553 román, 5 magyar volt. Ebből 553 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források