Boncafalva
Ebben a cikkben a Boncafalva lenyűgöző világát fedezzük fel. A Boncafalva eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig alapvető szerepet játszott az emberiség történetében. Az évek során vitákat váltott ki, technológiai fejlődést inspirált, és számtalan tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben felfedezzük azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Boncafalva olyan releváns témává válik, és érdemes a mélyreható vizsgálatra.
| Boncafalva (Bonțești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Gurahonc |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gurahonc |
| Irányítószám | 317146 |
| SIRUTA-kód | 10961 |
| Népesség | |
| Népesség | 622 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 22° 18′ 20″46.274711°N 22.305694°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 29″, k. h. 22° 18′ 20″46.274711°N 22.305694°E | |
 | |
Boncafalva (románul: Bonțești) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Gurahonctól 3 km-re nyugatra fekvő település.
Története
Boncafalva a középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott.
A falut 1441-ben, majd 1445-ben említette először oklevél Bonchafalva néven. 1525-ben Bonczafalwa, 1808-ban Bonczesd, 1913-ban Boncafalva néven írták.
A falu egykori birtokosai: Bosnyák Antal, 1822-ben Gyulayé, 1890-ben pedig Boros Bénié.
Lakói egykor magyarok voltak, de még Báthory András idején elrománosodott, egyes családnevei máig magyar eredetűek, például: Szorítsa, Háts, Rég.
Lakossága földmíveléssel és gyümölcstermeléssel, valamint abroncskészítéssel és vesszőfonással foglalkozott. Valamikor nagy kiterjedésű erdeje volt.
1910-ben 947 lakosából 768 román, 179 magyar volt. Ebből 772 ortodox, 145 római katolikus, 16 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 673 lakosa közül mindenki román volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}