Marosberkes

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Marosberkes (Birchiș)
Az 1811–12-ben, barokk stílusban épült ortodox templom 1848-ban készült klasszicista ikonosztáza
Az 1811–12-ben, barokk stílusban épült ortodox templom 1848-ban készült klasszicista ikonosztáza
Marosberkes címere
Marosberkes címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségMarosberkes
Rangközségközpont
KözségközpontMarosberkes
Irányítószám317050
SIRUTA-kód10015
Népesség
Népesség630 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)
Népsűrűség6,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság151 m
Terület102,28 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′, k. h. 22° 10′45.96666667, 22.1666666745.966667°N 22.166667°EKoordináták: é. sz. 45° 58′, k. h. 22° 10′45.96666667, 22.1666666745.966667°N 22.166667°E
Marosberkes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Marosberkes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Birkisi fazekas háza a 19. század végéről

Marosberkes, 1910-ig Birkis (románul: Birchiș, a népnyelvben Pirchiș) falu Romániában, a Bánátban, Arad megyében.

Nevének eredete

1569-ben Piertes, 1717-ben Birtesch, 1734-ben Pirkess alakban jegyezték fel. A Marosberkes nevet a helységnévrendezés idején, a község tiltakozása ellenére állapították meg.

Fekvése

Aradtól 79, Lippától 45 km-re keletre, a Marostól 4 km-re délre, a Maros síkságán fekszik.

Népessége

Története

1787-ig mai helyétől két kilométerre északra, a Maros mai holtága mellett feküdt, ami akkor a folyó főmedre volt. A gyakori áradások miatt 1787-ben a Zselénszkyek tölgyese helyére költözött. A költözés előtt a tölgyerdőt kivágták, a helység alaprajzát a széles, két kilométer hosszú főutcával és az azt egyenlő közökben metsző hét, egyenként hétszáz méter hosszú mellékutcával mérnök tervezte. Néhány tölgyfát meghagytak, pár öreg tölgy ma is látható a kertekben. A költözéskor vásártartási szabadalmat is kapott. A következő évben, a török betörés hírére lakói elmenekültek, de később visszatértek az új mezővárosba. 1828-ban piacát 47 falu lakossága látogatta. 1851-ben a Zichy család birtoka volt, és Fényes Elek megemlékezett szép gyümölcsöseiről.

A 19. században fazekasközpont volt. A fennmaradt adatok szerint a fazekasok többsége az Ulița cu Șidăl utcában lakott. Belül és a száján barna vagy zöld mázas, vörös agyagedényeket a legelőn ásott gödrök agyagából, mázatlan, tűzállóbb fehér agyagedényeket a Zoldról, Zsupunyestről, Kurtyáról és Kismutnokról hozott agyagból készítettek. A festékekhez a fekete követ Pernyefalváról, a fehéret Krivináról hozták. Termékeiket a helybeli vásárokon árusították, valamint Berzovától Marosillyéig járták velük a Maros völgyét és Battától Bálincig a Maros és a Bega közét.

Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1896-ban gyógyszertár nyílt benne. 1935. május 25-én itt tartotta egyik első nagyszabású rendezvényét Petru Groza Ekésfront nevű pártja. A környék parasztjai közül ez alkalommal 175-en léptek be a szervezetbe.

Alexandru Mocsonyi kastélya az erdőszélen állt, neogótikus, kétszintes épület volt, két toronnyal. Részeg helybeliek 1918 októberében felgyújtották és nem is épült újjá többé.

Híres emberek

Hivatkozások

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  2. Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 54. o.
  3. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851
  4. Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984
  5. Fényes, i. h.
  6. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 47. o.
  7. Diana Micu, in Informația Aradului

Források

További információk