Kislaka
Jelenleg a Kislaka olyan téma, amely nagy érdeklődést vált ki, és vitát vált ki a társadalom különböző szektoraiban. A történelem során a Kislaka visszatérő téma volt, amelyet különböző nézőpontokból közelítettek meg, és az idők során fejlődött. Ebben a cikkben a Kislaka különböző dimenzióit és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását elemezzük. A Kislaka eredetétől napjainkig tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, ami bizonyítja relevanciáját a jelenlegi kontextusban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Kislaka következményeit olyan területeken, mint a politika, a kultúra, a technológia és általában a társadalom.
| Kislaka (Chișlaca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bélkirálymező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bélkirálymező |
| Irányítószám | 317096 |
| SIRUTA-kód | 10550 |
| Népesség | |
| Népesség | 710 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 33′ 17″, k. h. 21° 57′ 43″46.554593°N 21.962045°EKoordináták: é. sz. 46° 33′ 17″, k. h. 21° 57′ 43″46.554593°N 21.962045°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kislaka témájú médiaállományokat. | |
Kislaka (Chișlaca), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
A Béli-hegység nyúlványai alatt, Béltől északra, Csermő, Benyefalva, Bélkirálymező és Bél közt fekvő település.
Története
Kislaka nevét 1808-ban említette először oklevél Kislaka néven.
A település földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta Kislakról: „... a váradi deák püspök béli uradalmában; 657 óhitü lakossal, s anyatemplommal.”
1910-ben 963 lakosából 932 román, 15 magyar volt. Ebből 950 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma 1850-ben épült.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}