Marossziget

A Marossziget témája évek óta vita és tanulmányozás tárgya, ellentmondó véleményeket és sokféle elméletet generálva. A Marossziget ősidők óta alapvető szerepet játszik az emberi élet különböző területein, befolyásolva a társadalom, a kultúra, a politika és a gazdaság fejlődését. A történelem során a Marossziget elemzések és elmélkedések tárgya volt, végtelen értelmezéseket és vitákat generált valódi jelentéséről és a mai világra gyakorolt ​​hatásáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Marossziget különböző aspektusait, elemezve annak fontosságát és relevanciáját napjainkban, valamint a mindennapi élet különböző területein gyakorolt ​​hatását.

Marossziget (Ostrov)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségMarosberkes
Rangfalu
KözségközpontMarosberkes
Irányítószám317052
SIRUTA-kód10033
Népesség
Népesség215 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság– (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 58′ 20″, k. h. 22° 08′ 03″45.972166°N 22.134243°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 20″, k. h. 22° 08′ 03″45.972166°N 22.134243°E
Térkép
Marossziget (Szigetfő, Ostrov) egyrégi térképen

Marossziget (Ostrov), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

Tótváradtól délre, a Maros bal partja menti út mellett fekvő település.

Története

Marossziget (Szigetfő) Árpád-kori település, melynek nevét már 1169 táján említették az oklevelekben Zygethfeo, Zigetfeu, Sigetfeu alakokban. 1479-ben Zygetfew Szád-várhoz tartozott, annak 14. tartozékaként jegyezték. 1510-ben Zyketfew, 1569-ben Ostrov, 1808-ban Ostróv, 1888-ban Osztrov néven írták.

1910-ben 599 lakosából 590 román, 9 magyar volt. Ebből 587 görögkeleti ortodox, 6 római katolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro

Források