Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Székesaranyág témáját, amely témában különböző területekről érdeklődtek és kíváncsiak voltak. A társadalomra gyakorolt hatásától a mindennapi életünkre gyakorolt hatásáig a Székesaranyág olyan téma, amelyet érdemes részletesen elemezni. Ezek mentén elmélyülünk eredetében, időbeli alakulásában és a körülötte létező különféle perspektívákban. Akár szakértő a területen, akár csak valaki, aki szeretne többet megtudni róla, ennek a cikknek a célja, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson a Székesaranyág-ről.
Székesaranyág (Arăneag) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Tornova |
Rang | falu |
Községközpont | Tornova |
Irányítószám | 317361 |
SIRUTA-kód | 12536 |
Népesség | |
Népesség | 374 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 165 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Székesaranyág (Arăneag) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
A Zarándi-hegység alatt, Tornovától délre, Világostól délkeletre, Almásegres és Doroszlófalva közt fekvő település.
Székesaraqnyág, Aranyág nevét 1390-ben említette először oklevél Aranagh néven. 1445-ben Aranyag, Felsewaranyag, 1464-ben Aranyak, Zekas Aranyak, Also Aranyak, 1808-ban Aranyág, 1913-ban Székesaranyág néven írták.
1525-ben már több helységből állt; Felse Aranyagh, Zekes Aranyagh, Medwes Aranyagh, Also Aranyagh neveken említették, névváltozataiból ítélve népes helység lehetett, és ekkor Világos várához tartozott.
1910-ben 1226 lakosából 1105 román, 48 magyar, 71 cigány volt. Ebből 1177 görögkeleti ortodox, 27 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.