Biharkeresztesi járás
Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Biharkeresztesi járás témáját, azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a kérdésről. Elemezzük ennek relevanciáját különböző összefüggésekben, valamint a mai társadalomra gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a terület szakértőinek különféle szempontjait és véleményét, hogy az olvasó teljes mértékben megértse a Biharkeresztesi járás-et. A szövegben a témához kapcsolódó különböző szempontok kerülnek kitérésre, annak eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig, egy holisztikus és tisztázó jövőkép kialakítása céljából.
| Biharkeresztesi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | ] ] |
| Járási székhely | Biharkeresztes |
| Települések száma | változó |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 31 551 fő (1913)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
A Biharkeresztesi járás Bihar vármegye, majd Hajdú-Bihar megye egyik járása volt az 1970-es megszüntetése előtt. Népessége 1910-ben 31 551 fő volt.[2]
Települései 1913-ban
- Ártánd
- Bedő
- Berekböszörmény
- Biharkeresztes
- Biharszentjános
- Bojt
- Bors
- Kisszántó
- Komádi
- Körösszakál
- Körösszegapáti
- Magyarhomorog
- Mezőpeterd
- Mezősas
- Nagykereki
- Nagyszántó
- Told
Története
A Biharkeresztesi járás 1970-ig létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Biharkeresztes volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Bihar vármegyéhez tartozott. A Trianoni békeszerződés a járás települései közül Biharszentjános, Bors, Kisszántó és Nagyszántó falvakat Romániának ítélte. Ez a négy település a második világháború alatt újra magyar fennhatóság alatt volt, de nem ehhez a járáshoz, hanem a Nagyváradi járáshoz került Nagykerekivel együtt.
Jegyzetek
- ↑ http://konyvtar.ksh.hu/inc/kb_statisztika/helysegnevtar/1913/helysegnevtar-1913.pdf
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2015. január 20.)
Források
Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon