Tőkefalva

A mai világban a Tőkefalva rendkívül releváns témává vált emberek milliói számára szerte a világon. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az érdeklődés a Tőkefalva iránt, köszönhetően annak, hogy közvetlen hatással van az emberek mindennapi életére. Akár társadalmi, politikai, gazdasági vagy személyes szinten, a Tőkefalva felkeltette a szakértők, a vezetők és az átlagpolgárok figyelmét egyaránt. Nyilvánvaló, hogy a Tőkefalva heves és szenvedélyes vitát váltott ki, megosztott véleményekkel és határozott álláspontokkal. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Tőkefalva témáját, különböző nézőpontokat, kutatásokat és tanúságtételeket elemezve, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük annak fontosságát és hatását a mai társadalomra.

Tőkefalva (Bucium)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségMagyarcséke
Rangfalu
KözségközpontMagyarcséke
Irányítószám417156
SIRUTA-kód28353
Népesség
Népesség226 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 52′ 46″, k. h. 22° 09′ 13″46.879539°N 22.153566°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 46″, k. h. 22° 09′ 13″46.879539°N 22.153566°E
Térkép

Tőkefalva (románul Bucium) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Király-erdő alatt, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.

Története

A falu nevét 1508-ban említette először oklevél Bwchon néven. 1808-ban Bucsum, 1909-ben Buciumi néven írták. Régi magyar neve Bucsony volt.

1503-ban birtokosa Telegdi István királyi kincstárnok volt. Az 1800-as évek elején özvegy gróf Frimontné volt a település birtokosa.

1910-ben 408 lakosából 8 magyar, 376 román, 14 horvát volt. Ebből 32 római katolikus, 38 görögkatolikus, 335 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.

A 2002-es népszámlálás szerint 269 lakosából 268 fő román, 1 fő magyar volt.[1]

Nevezetességek

  • Görög keleti temploma 1810-ben épült.

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv

További információk