Báródsomos
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Báródsomos-et. A Báródsomos eredetétől a mai társadalomban való fejlődéséig alapvető szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein. A történelem során a Báródsomos-et a terület szakértői tanulmányozták és kutatták, akik hozzájárultak ismereteink bővítéséhez ebben a témában. Ezenkívül a Báródsomos vita és vita tárgya volt különböző kontextusokban, ami nagy érdeklődést váltott ki a társadalomra gyakorolt hatásának megértése iránt. Ebben a cikkben megpróbálunk rávilágítani a Báródsomos különböző aspektusaira és a mai fontosságára.
| Báródsomos (Cornițel) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagybáród |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagybáród |
| Irányítószám | 417068 |
| SIRUTA-kód | 27604 |
| Népesség | |
| Népesség | 495 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 358 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 03″, k. h. 22° 38′ 36″46.984257°N 22.643439°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 03″, k. h. 22° 38′ 36″46.984257°N 22.643439°E | |
 | |
Báródsomos (románul Cornițel) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Élesdtől keletre, Nagybáród és Királyhágó közt, a Kolozsvárra vezető út mellett fekvő település.
Története
Báródsomos kenézi telepítésű falu, melyet a 15. században Komorzovan Péter román vajda vagy apja telepített. 1392-ben Chormel néven említették először az oklevelek, Zsigmond király ekkor Kaplai János országbírónak, Sólyomkő birtokosának adományozta.
1406-ban p. walachalis Chornyche, 1465-ben Cornicel, 1808-ban Korniczel, 1913-ban Báródsomos néven írták.
1500-ban Kornechel Venter-birtok volt. 1532-ben I. János király birtokosait megnemesítette és a Királyhágó őrizetével bízta meg. A 16. században kialakuló román kisnemesi vidék, a Báródság része lett.
1910-ben 652 lakosából 607 román, 24 fő magyar, 8 szlovák volt. Ebből 602 görögkeleti ortodox, 20 görögkatolikus, 15 fő római katolikus vallású volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 585 lakosa közül 583 fő (99,7%) román, 2 fő (0,3%) pedig magyar volt.[1]
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}