Telek (település)

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Telek (település) hatását és relevanciáját a mai társadalomban. A Telek (település) megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, a szakértők és általában a polgárok figyelmét, és a tudás különböző területein az érdeklődés és a kutatás témája lett. A történelem során a Telek (település) jelentősen befolyásolta az emberiség fejlődését, alapvető szerepet játszott kollektív identitásunk és társadalmi kapcsolataink alakulásában. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Telek (település) több oldalát és dimenzióját, megértve annak múltban, jelenben és jövőbeni hatását, valamint a jelenlegi kontextusban relevanciáját.

Ez a szócikk a Bihar megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Telek (egyértelműsítő lap).
Telek (Teleac)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBondoraszó
Rangfalu
KözségközpontBondoraszó
Irányítószám417104
SIRUTA-kód27891
Népesség
Népesség141 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság290 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 22° 25′ 50″46.661456°N 22.430510°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 22° 25′ 50″46.661456°N 22.430510°E
Térkép

Telek (románul Teleac) falu Romániában, a Partiumban Bihar megyében.

Fekvése

A Bihar-hegység alatt, Belényestől keletre, Talp és Száka közt fekvő település.

Története

Telek Árpád-kori település. Nevét már 1257-ben említette oklevél, mint a Csanád nemzetség ősi birtokát, mely később a Telegdyekre szállt.

Nevét 1580-ban, 1692-ben és 1913-ban is Telek néven írták

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, egy hegytetőn, 162 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök.

1561-ben Telegdy Miklós birtoka volt, aki ez évben itt 20 jobbágy-telket bírt.

Az 1800-as években és még az 1900-as évek elején is a görög k. püspök birtoka volt.

1910-ben 288 lakosából 5 magyar, 283 román volt. Ebből 282 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

2002-ben 181 lakosa közül mindenki román volt.

Jegyzetek

Források

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Vistai András János Tekintő – erdélyi helynévkönyv

További információk