Váradalpár
A mai világban a Váradalpár olyan téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Számos oldalával és a kortárs társadalomban betöltött relevanciájával a Váradalpár állandó vitaponttá vált különböző területeken, a politikától a szórakoztatásig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Váradalpár különböző aspektusait, elemezve annak az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását, valamint a populáris kultúrára gyakorolt hatását. Ezen túlmenően alaposan megvizsgáljuk a Váradalpár-hez kapcsolódó legújabb fejlesztéseket és fejlesztéseket, hogy átfogó képet adhassunk erről a jelenlegi helyzetben igen jelentős témáról.
| Váradalpár (Alparea) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Fugyivásárhely |
| Rang | falu |
| Községközpont | Fugyivásárhely (Oșorhei) |
| Irányítószám | 417361 |
| SIRUTA-kód | 30292 |
| Népesség | |
| Népesség | 1426 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 8 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 164 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 22° 02′ 53″47.030537°N 22.048124°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 22° 02′ 53″47.030537°N 22.048124°E | |
 | |
 | |
Váradalpár (Alparea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
Nagyváradtól délkeletre, a Tasád-patak mellett, Fugyivásárhelytől délkeletre fekvő település.
Története
Alpár Árpád-kori település. Neve először 940 körül Ond fia Alpár nevében tűnt fel egy oklevélben.
1272–1290 között Alpar a Geregye nemzetségből való Pál fia Miklós vajda birtoka volt, akitől kártétel miatt IV. László elkobozta és a váradi káptalannak adta.
1851-ben Fényes Elek írta Alpárról:
... Lakja 1025 óhitű, anyatemplommal. Van 27 4/8 egész úrbéri telke, igen szép erdeje ... Bírja a váradi deák káptalan.
1910-ben 903 lakosából 39 magyar, 852 román volt. Ebből 22 református, 860 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti ortodox temploma
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
.svg){kind=small}