Székely Ferenc | |
![]() | |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1910. január 17. – március 1. | |
Előd | Apponyi Albert |
Utód | Zichy János |
Magyarország igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1910. január 17. – 1913. január 4. | |
Előd | Wekerle Sándor |
Utód | Balogh Jenő |
Született | 1842. március 11. Szombathely |
Elhunyt | 1921. március 17. (79 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | Nemzeti Munkapárt |
Foglalkozás |
|
Vallás | unitarianizmus |
![]() |
Székely Ferenc (Szombathely, 1842. március 11. – Budapest, Erzsébetváros, 1921. március 17.) jogász, miniszter.
Székely József és Pintér Julianna fia. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a jogot Pesten végezte. A pesti királyi táblánál letöltött egyéves joggyakornokoskodás után 1866-ban jogi doktorátust szerzett. 1870-ben köz-, 1871-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. 1867-ben az Igazságügyi Minisztérium a királyi táblához segédfogalmazónak, még ugyanazon évben fogalmazóvá, 1871-ben titkárra, decemberben főügyész-helyettessé nevezte ki. 1876-ban a IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus II. szakosztályának titkára volt, 1876-tól az ügyvédvizsgáló bizottság tagja, később másodelnöke lett.
1877-ben megnősült, Clark Ádám özvegyét, Áldásy Máriát (1837–1921) vette feleségül.
1889-től a budapesti egyetem jogi karánál fennálló jogtudományi államvizsgálati bizottságának kültagja; a Magyar Jogászegyesület igazgatóválasztmányának tagja. 1890-től az Országos Statisztikai Tanács tagja. 1890-ben a kúria bírójává hívta meg. 1891 májusában a sajtóügyek előadásával, 1892 márciusában a királyi ítélőtáblai döntvények ellenőrzésével és az alkotandó kúriai döntvények előadásával bízták meg. Tevékeny részt vett a Magyarországi Rabsegélyző Egyesület 1875-ös megalakításában és szervezésében, valamint a kőbányai menedékház felállításában és ügyeinek intézésében, melynek több évtizedig igazgatója és ügyvezető alelnöke, 1890-től tiszteletbeli elnöke, 1896-tól elnöke volt. Részt vett még a budapesti unitárius egyház alapításában és gondnokká is választották. 1897–1899-ben az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott: feladatai közé tartozott többek között a büntetőeljárási törvények életbe léptetése, az ítélőtáblák decentralizálásával kapcsolatos jogszabályok, fogházrendeletek, börtönügyek. 1900 – 1902-ig budapesti főügyész, 1902–1910-ben koronaügyész, 1910. január 17-étől 1913. január 4-éig Khuen-Héderváry Károly gróf és Lukács László kormányában igazságügyminiszter, 1910. január 17-étől március 1-jéig vallás- és közoktatásügyi miniszter.
A budai vízivárosi temetőben helyezték nyugalomba az Áldásy család sírjába, majd 1930-ban a temető felszámolásakor a kerepesi temetőbe szállították az ő hamvait is feleségének, Clark Ádámnak és az Áldásy család tagjainak hamvaival.
Magyarország oktatásügyi miniszterei | |
---|---|
Nevelésügyi miniszterek, vallás- és közoktatási miniszterek |
|
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek |
|
Vallásügyi miniszter |
|
Közoktatásügyi miniszter |
|
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosai |
|
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek |
|
Népművelési, vallás- és (köz)oktatásügyi miniszter |
|
Népművelési miniszterek |
|
Közoktatási miniszter |
|
Felsőoktatási miniszter |
|
Oktatásügyi miniszterek |
|
Oktatás- és művelődésügyi miniszter |
|
Művelődésügyi miniszterek |
|
Oktatási és kulturális miniszterek |
|
Nemzeti kulturális örökség miniszterei |
|
Oktatási miniszterek |
|
Oktatási és kulturális miniszter |
|
Nemzeti erőforrás minisztere |
|
Emberi erőforrások miniszterei |
|
Belügyminiszter |
|
Magyarország főügyészei | ||
---|---|---|
koronaügyészek (1872–1944) |
| ![]() |
legfőbb ügyészek (1945–) |
|
Nemzetközi katalógusok |
---|