Székely Ferenc (jogász)

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Székely Ferenc
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1910. január 17. – március 1.
ElődApponyi Albert
UtódZichy János
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1910. január 17. – 1913. január 4.
ElődWekerle Sándor
UtódBalogh Jenő
Született1842. március 11.
Szombathely
Elhunyt1921. március 17. (79 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártNemzeti Munkapárt
Foglalkozás
  • politikus
  • ügyész
Vallásunitarianizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Ferenc témájú médiaállományokat.

Székely Ferenc (Szombathely, 1842. március 11.Budapest, Erzsébetváros, 1921. március 17.) jogász, miniszter.

Élete

Székely József és Pintér Julianna fia. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a jogot Pesten végezte. A pesti királyi táblánál letöltött egyéves joggyakornokoskodás után 1866-ban jogi doktorátust szerzett. 1870-ben köz-, 1871-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. 1867-ben az Igazságügyi Minisztérium a királyi táblához segédfogalmazónak, még ugyanazon évben fogalmazóvá, 1871-ben titkárra, decemberben főügyész-helyettessé nevezte ki. 1876-ban a IX. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus II. szakosztályának titkára volt, 1876-tól az ügyvédvizsgáló bizottság tagja, később másodelnöke lett.

1877-ben megnősült, Clark Ádám özvegyét, Áldásy Máriát (1837–1921) vette feleségül.

1889-től a budapesti egyetem jogi karánál fennálló jogtudományi államvizsgálati bizottságának kültagja; a Magyar Jogászegyesület igazgatóválasztmányának tagja. 1890-től az Országos Statisztikai Tanács tagja. 1890-ben a kúria bírójává hívta meg. 1891 májusában a sajtóügyek előadásával, 1892 márciusában a királyi ítélőtáblai döntvények ellenőrzésével és az alkotandó kúriai döntvények előadásával bízták meg. Tevékeny részt vett a Magyarországi Rabsegélyző Egyesület 1875-ös megalakításában és szervezésében, valamint a kőbányai menedékház felállításában és ügyeinek intézésében, melynek több évtizedig igazgatója és ügyvezető alelnöke, 1890-től tiszteletbeli elnöke, 1896-tól elnöke volt. Részt vett még a budapesti unitárius egyház alapításában és gondnokká is választották. 1897–1899-ben az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott: feladatai közé tartozott többek között a büntetőeljárási törvények életbe léptetése, az ítélőtáblák decentralizálásával kapcsolatos jogszabályok, fogházrendeletek, börtönügyek. 1900 – 1902-ig budapesti főügyész, 1902–1910-ben koronaügyész, 1910. január 17-étől 1913. január 4-éig Khuen-Héderváry Károly gróf és Lukács László kormányában igazságügyminiszter, 1910. január 17-étől március 1-jéig vallás- és közoktatásügyi miniszter.

A budai vízivárosi temetőben helyezték nyugalomba az Áldásy család sírjába, majd 1930-ban a temető felszámolásakor a kerepesi temetőbe szállították az ő hamvait is feleségének, Clark Ádámnak és az Áldásy család tagjainak hamvaival.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben: 35-1-80.

Munkái

Kitüntetései

Jegyzetek

  1. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 472/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  2. Fővárosi Lapok 1877. június 6. 127. szám, 623. oldal
  3. Nemzeti Ujság, 1930. szeptember 21. 214. szám, 12. oldal

További információk