A mai világban a Günther Antal releváns téma, amely sok ember figyelmének középpontjába került. A Günther Antal megjelenése óta felkeltette a szakemberek és a rajongók érdeklődését, akik időt és erőfeszítést szenteltek annak különböző aspektusainak kutatására és teljes megértésére. A társadalomra gyakorolt hatásától a lehetséges hosszú távú következményekig a Günther Antal számos vita és vita tárgya volt különböző területeken. Ebben a cikkben elmélyülünk a Günther Antal lenyűgöző világában, feltárva eredetét, fejlődését és mai hatását.
Günther Antal | |
![]() | |
A Magyar Királyság igazságügy-minisztere | |
Hivatali idő 1907. február 2. – 1909. szeptember 23. | |
Előd | Polónyi Géza |
Utód | Wekerle Sándor |
A Magyar Királyi Kúria elnöke | |
Hivatali idő 1909 – 1920 | |
Előd | Oberschall Adolf |
Utód | Tőry Gusztáv |
Született | 1847. szeptember 23. Székesfehérvár |
Elhunyt | 1920. február 23. (72 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei úti sírkert |
Párt |
|
Foglalkozás | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Antal témájú médiaállományokat. |
Günther Antal (Székesfehérvár, 1847. szeptember 23. – Budapest, 1920. február 24.[1]) magyar újságíró, ügyvéd, országgyűlési képviselő, igazságügy-miniszter.
Szülei Günther Alajos és Gärtner Janka voltak.[2] Tanulmányait Székesfehérváron végezte el. 1862-ben a kegyes tanítórendbe lépett. 1865-ben Nagykanizsán tanított. 1867–1894 között az országgyűlési gyorsíróirodában dolgozott. 1868-ban beutazta Európát, kilépett a piarista rendből, majd jogot végzett. 1871–1894 között a Pesti Napló munkatársa volt. 1874-ben ügyvéd lett. 1875–1876 között a Magyar Gyorsíró című lapot szerkesztette. 1894–1896 között a Nemzeti Újság felelős szerkesztője volt. 1896–1900 között a Hazánk című lapba írt cikkeket. 1896–1897 között az Alkotmány főmunkatársa volt.
1901–1909 között szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1901–1905: Magyaróvár, 1905–1909: Igló) volt. 1903–1905 között az Apponyi Albert híveként a Szabadelvű Párt, az újjászervezett Nemzeti Párt tagja volt. 1905–1909 között a Függetlenségi és ‘48-as Párt tagja volt. 1906–1907 között az Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt. 1907–1909 között a Magyarország igazságügy-minisztere (Második Wekerle-kormány) volt. 1909–1920 között a Magyar Királyi Kúria elnökeként tevékenykedett. 1909–1918 között a Főrendiház tagja, 1917–1918 között első alelnöke volt.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (10/1-1-21).
Előző Oberschall Adolf |
A Magyar Királyi Kúria elnöke 1909–1920 |
Következő Tőry Gusztáv |