Daruváry Géza

A Daruváry Géza világában sokféle szempontot kell megvizsgálni és elemezni. Legyen szó a Daruváry Géza hatásáról a kortárs társadalomra, történelmi gyökereiről vagy mai relevanciájáról, ez kétségtelenül figyelmet és tanulmányozást érdemel. Az évek során a Daruváry Géza nagy érdeklődést váltott ki, és számos vitát és vitát váltott ki. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy elmélyüljünk a Daruváry Géza körül létező különböző megközelítésekben, valamint a jelenségnek a különböző területeken gyakorolt következményeiben. Ezért kulcsfontosságú, hogy a Daruváry Géza-hez kapcsolódó összes szempontot kimerítően és részletesen kezeljük, hogy megértsük a valódi hatókörét és fontosságát.

Daruváry Géza

Arcképe a Tolnai Világlapjában (1923)
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő 1922. december 19. – 1924. október 7.
Előd	Bánffy Miklós
Utód	Bethlen István

Született	1866. január 12. Pest
Elhunyt	1934. augusztus 3. (68 évesen) Budapest

Foglalkozás	politikus diplomata
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1888)

A Wikimédia Commons tartalmaz Daruváry Géza témájú médiaállományokat.

Daruvári Daruváry Géza (Pest, 1866. január 12. – Budapest, 1934. augusztus 3.) magyar diplomata, politikus, a Bethlen-kormány igazságügy-, illetve külügyminisztere.^[1]

Családja és származása

A nemesi származású daruvári Daruváry család sarja. Apja daruvári Daruváry Alajos (1822–1912), valóságos belső titkos tanácsos, a királyi kúria másodelnöke, pesti királyi ítélőtáblai bíró,^[2] anyja Fluk Laura (1839–1911).^[3] Az apai nagyszülei daruvári Daruváry Ferenc (1794–1852), királyi ügy-igazgatósági ügyvéd,^[4] és Seeburger Erzsébet (1802–1878) voltak.^[5] Daruváry Ferenc, aki a "Czinege Ferenc" név alatt született, 1839. május 2-án birtokadományt, magyar nemességet és családi címert szerzett adományban V. Ferdinánd magyar királytól; egyben az uralkodó megengedte a névváltoztatást is és így a "Daruváry" vezetéknevet vette fel a "Czinegét" teljesen hanyagolva.^[6]

Élete

A gimnaziumot Pesten és Besztercebányán, jogi tanulmányait a lipcsei és budapesti egyetemen végezte. 1890. július 3-án bírósági gyakorlatra lépett. 1892. február 1-jén ügyvédi vizsgálatot tett.^[7] 1894-től külügyi szolgálatba lépett, konzul volt több külföldi államban.^[8] Bírósági, majd külügyi szolgálat után 1905-ben a kabinetiroda magyar osztályának vezetésével bízták meg, ahol 1916-ig szolgált. 1912-től titkos tanácsos.^[9]

IV. Károly trónra lépésekor nyugalomba vonult, az ellenforradalmi rendszer első éveiben azonban ismét hivatalt vállalt. A Bethlen-kormányban, pártonkívüliként, 1922. június 16-tól 1923. június 11-ig igazságügy- és 1922. december 19-től 1924. október 7-ig külügyminiszter volt. Minisztersége idején zajlottak le a Szovjetunióval a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló, végül is eredménytelen tárgyalások.^[10] Jogi tanulmányait Budapesten és Lipcsében végezte. Rövid ügyvédi és törvényszéki gyakorlat után 1891-ben igazságügy-miniszteri segédfogalmazóvá nevezték ki, 1895-ben külügyi szolgálatba lépett és alkonzul, később konzul volt Odesszában, Szófiában, Skutariban, Belgrádban, Szalonikiben, Kijevben, Amszterdamban, végül Frankfurtban. 1905-ben a kabinetirodába rendelték szolgálattételre, majd 1910-ben kabinetirodai osztályfőnökké nevezték ki.^[11]

Művei

Daruváry Géza: A mentelmi jogról. tudori értekezés (Budapest, 1890)^[12]^[13]
The Situation of Intellectual Workers in Hungary. Reply of Géza Daruváry to the Questionnaire of the Intellectual Co-Operation Commission of the League of Nations; Allan, London, 1923?

Jegyzetek

Források

Révai nagy lexikona
Magyar életrajzi lexikon

Kapcsolódó szócikkek

Magyarország igazságügy-minisztereinek listája

m v sz Magyarország külügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Esterházy Pál Antal 1848–1849: Pulszky Ferenc 1849: Batthyány Kázmér
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszterei	1867–1871: Friedrich Ferdinand von Beust 1871–1879: id. Andrássy Gyula 1879–1881: Heinrich Haymerle 1881: Szlávy József 1881–1895: Kálnoky Gusztáv 1895–1906: Agenor Gołuchowski 1906–1912: Alois Lexa von Aehrenthal 1912–1915: Leopold von Berchtold 1915–1916: Burián István 1916–1918: Ottokar Czernin 1918: Burián István Ifj. Andrássy Gyula Ludwig von Flotow
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918–1919: Károlyi Mihály 1919: Berinkey Dénes Harrer Ferenc
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Kun Béla Pogány József Kun Béla Ágoston Péter
A Horthy-korszak alatt	1919: Tánczos Gábor Lovászy Márton 1919–1920: Somssich József 1920: Simonyi-Semadam Sándor Teleki Pál Csáky Imre 1920–1921: Teleki Pál 1921: Gratz Gusztáv Teleki Pál 1921–1922: Bánffy Miklós 1922–1924: Daruváry Géza 1924: Bethlen István 1924–1925: Scitovszky Tibor 1925–1930: Walko Lajos 1930–1931: Károlyi Gyula 1931–1932: Walko Lajos 1932–1933: Puky Endre 1933: Gömbös Gyula 1933–1938: Kánya Kálmán 1938: Imrédy Béla 1938–1941: Csáky István 1940–1942: Teleki Pál 1941–1942: Bárdossy László 1942: Keresztes-Fischer Ferenc 1942–1943: Kállay Miklós 1943–1944: Ghyczy Jenő 1944: Sztójay Döme Hennyey Gusztáv
A nyilas uralom alatt	1944-1945: Kemény Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt	1944–1947: Gyöngyösi János 1947: Mihályfi Ernő 1947–1948: Molnár Erik
A Rákosi-korszakban	1948–1949: Rajk László 1949–1951: Kállai Gyula 1951–1952: Kiss Károly 1952–1953: Molnár Erik 1953–1956: Boldóczki János 1956: Horváth Imre
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Horváth Imre Nagy Imre
A Kádár-korszakban	1956–1958: Horváth Imre 1958–1961: Sík Endre 1961–1973: Péter János 1973–1983: Puja Frigyes 1983–1989: Várkonyi Péter 1989–1990: Horn Gyula
A rendszerváltás után	1990–1994: Jeszenszky Géza 1994-1998: Kovács László 1998–2002: Martonyi János 2002–2004: Kovács László 2004–2006: Somogyi Ferenc 2006–2009: Göncz Kinga 2009–2010: Balázs Péter 2010–2014: Martonyi János 2014: Navracsics Tibor 2014-től: Szijjártó Péter

m v sz Magyarország igazságügy-miniszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848 Deák Ferenc 1848–1849 Országos Honvédelmi Bizottmány 1849 Vukovics Sebő
Az Osztrák–Magyar Monarchiában	1867–1871 Horvát Boldizsár 1871–1872 Bittó István 1872–1875 Pauler Tivadar 1875–1878 Perczel Béla 1878–1886 Pauler Tivadar 1886–1889 Fabiny Teofil 1889–1895 Szilágyi Dezső 1895–1899 Erdély Sándor 1899–1905 Plósz Sándor 1905–1906 Lányi Bertalan 1906 Gegus Gusztáv 1906–1907 Polónyi Géza 1907–1909 Günther Antal 1909–1910 Wekerle Sándor 1910–1913 Székely Ferenc 1913–1917 Balogh Jenő 1917 Vázsonyi Vilmos 1917–1918 Grecsák Károly 1918 Vázsonyi Vilmos Tőry Gusztáv
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918 Buza Barna 1918–1919 Berinkey Dénes 1919 Juhász Nagy Sándor
A II. Magyar Királyság alatt	1919 Szászy Béla Baloghy György Zoltán Béla 1919–1920 Bárczy István 1920 Ferdinandy Gyula 1920–1922 Tomcsányi Vilmos Pál 1922–1923 Daruváry Géza 1923–1924 Nagy Emil 1924 Bethlen István 1924–1929 Pesthy Pál 1929 Bethlen István 1929–1932 Zsitvay Tibor 1932–1938 Lázár Andor 1938 Mikecz Ödön 1938–1939 Tasnádi Nagy András 1939–1944 Radocsay László 1944 Antal István Vladár Gábor 1944–1945 Budinszky László Valentiny Ágoston
A II. Magyar Köztársaság, majd a Népköztársaság alatt	1945–1950 Ries István 1950–1952 Molnár Erik 1952–1953 Décsi Gyula 1953 Kovács Béla 1953–1954 Erdei Ferenc 1954–1956 Molnár Erik 1957–1966 Nezvál Ferenc 1966–1978 Korom Mihály 1978–1988 Markója Imre 1988–1990 Kulcsár Kálmán
A rendszerváltás után (III. Magyar Köztársaság)	1990–1994 Balsai István 1994–1998 Vastagh Pál 1998–2002 Dávid Ibolya 2002–2004 Bárándy Péter 2004–2007 Petrétei József 2007–2008 Takács Albert 2008–2009 Draskovics Tibor 2009–2010 Forgács Imre 2010–2014 Navracsics Tibor 2014–2019 Trócsányi László 2019–2023 Varga Judit 2023– Tuzson Bence

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap