Ma a Ferdinandy Gyula olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A Ferdinandy Gyula évek óta kutatások, viták és elmélkedések tárgya szakértők és a téma iránt érdeklődők körében. Jelentősége a társadalom, a kultúra és a mindennapi élet alapvető aspektusaira gyakorolt hatásában rejlik. Ebben a cikkben elmélyülünk a Ferdinandy Gyula világában, hogy feltárjuk különböző oldalait, és megértsük a mai hatását. Mélyreható elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Ferdinandy Gyula kulcsfontosságú aspektusait és relevanciáját a mai világban.
Ferdinandy Gyula | |
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1920. július 19. – 1921. február 19. | |
Előd | Dömötör Mihály |
Utód | Tomcsányi Vilmos Pál |
Született | 1873. június 1. Kassa |
Elhunyt | 1960. január 16. (86 évesen) Szikszó |
Párt | Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinandy Gyula témájú médiaállományokat. |
Hidasnémeti Ferdinandy Gyula (Kassa, 1873. június 1. – Szikszó, 1960. január 16.) a hidasnémeti Ferdinandy-család egyik legismertebb tagja, politikus, jogász, igazságügyminiszter, később pedig belügyminiszter.
A nemesi származású hidasnémeti Ferdinandy-család sarja. Édesapja, hidasnémeti Ferdinandy Bertalan (1821-1894),[1] királyi tanácsos, Abaúj vármegye első alispánja, Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben szabad királyi városok főispánja, édesanyja, brünwaldi Rozeth Johanna (1834-1902) volt.[2] Gyula unokaöccse, hidasnémeti Ferdinandy Mihály (1912-1993) író, történész, volt.
Középiskolai tanulmányait Kassán végezte, majd Budapesten szerzett jogi doktorátust és tanári képesítést. Pályafutását Abaúj-Torna vármegye szolgabírójaként kezdte 1895-ben, ezután 1901-ben aljegyző, 1906-ban pedig már a vármegye főjegyzője. 1912-1919 között a Kassai Királyi Jogakadémia tanára. 1918-ban az akadémia dékánjává nevezték ki. 1920-22 a garbócbogdányi kisgazdapárti nemzetgyűlés képviselője volt. 1920-ban márciustól júliusig a Simonyi-Semadam kormány igazságügyminisztere. Ezt a beosztását a Teleki kormányban belügyminiszteri tisztségére cseréli le, amit 1920 júliusától 1921 februárjáig töltött be. 1917-ben Kassáról végleg 50 holdas abaújvári birtokára költözött.
Igazságügyminisztersége alatt tett főbb intézkedései: az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghozatala, valamint a vagyon és személyiség védelemről szóló törvény elkészítése. Belügyminisztersége idején született meg a megyei és községi választásról szóló törvény, valamint a nemzetgyűlés választójogi reform átalakításának előkészítése. Mindkettőben tevékenyen részt vett.
1900-ban Jánokon vette feleségül a nemesi származású Sziklay Klárát (1881-1969),[3] aki Sziklay Ede (1812-1900), Gömör-Kishont vármegye táblabirája, főszolgabíró,[4] és egerfarmosi és brezovai Brezovay Klára (1859-1938)[5] lánya volt. Ferdinandy Gyula és Sziklay Klára házasságából két gyermek született: