Várkonyi Péter (politikus)

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Várkonyi Péter (politikus)-et és minden lényeges szempontját. A Várkonyi Péter (politikus) ma nagyon fontos téma, hiszen jelentős hatással van a társadalomra, a gazdaságra, a kultúrára és sok más területre. Az évek során a Várkonyi Péter (politikus) folyamatos vitákat váltott ki, és növekvő érdeklődést váltott ki a különböző ágazatokban. Ebben a tekintetben kulcsfontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Várkonyi Péter (politikus) természetét és hatókörét, valamint rövid és hosszú távú következményeit. Ezért ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és részletes áttekintést nyújtson a Várkonyi Péter (politikus)-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa az ismereteket és elősegítse a konstruktív vitát e globális jelentőségű téma körül.

Ez a szócikk a politikusról és külügyminiszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Várkonyi Péter (egyértelműsítő lap).
Várkonyi Péter
Magyarország külügyminisztere
Hivatali idő
1983. július 8. – 1989. május 10.
ElődPuja Frigyes
UtódHorn Gyula
Született1931. április 3.[1][2]
Budapest
Elhunyt2008. október 14. (77 évesen)
Budapest
PártMagyar Szocialista Munkáspárt
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Várkonyi Péter témájú médiaállományokat.

Várkonyi Péter (Budapest, 1931. április 3. – Budapest, 2008. október 14.), kommunista politikus, volt külügyminiszter.

Életpályája

Az Óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett 1949-ben kitűnő eredménnyel.[3] A Külügyi Akadémia elvégzése után diplomáciai szolgálatba lépett, követségi titkár volt Nagy-Britanniában és Egyiptomban. A Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette 1958-tól, majd a Minisztertanács elnökének titkára, 1965-től az MSZMP központi apparátusában volt osztályvezető-helyettes. 1969 és 1980 között – miniszterhelyettesi, majd államtitkári rangban – a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnökeként tevékenykedett. Ezután két évig, 1982. júniusáig a Népszabadság főszerkesztője, 1982 és 1983 között az MSZMP KB titkára volt.

1983. július 9. és 1989. május 2. között külügyminiszterként dolgozott. 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő volt, majd 1990-ig az Egyesült Államokban nagykövetként képviselte Magyarországot.

Díjai, elismerései

  • A történettudományok kandidátusa (1975)[4]
  • Tevékenységét több állami kitüntetéssel ismerték el.

Könyve

  • Magyar-amerikai kapcsolatok. 1945–1948; Kossuth, Budapest, 1971[5]

Jegyzetek

  1. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1948/1949. (Hozzáférés: 2023. március 15.)
  4. ↑ Ki kicsoda? 619. old.
  5. ↑ Új magyar lexikon 642. old.

Források

  • Grotius
  • NOL • Népszabadság Online • 2008. október 15.
  • Ki kicsoda? Kossuth könyvkiadó, Budapest, 1975
  • Új magyar lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Szerk. Berei Andor egy. tanár, Szabó Imre ak. Budapest: Akadémiai. 1972. 642, 712. o.


Elődje:
Puja Frigyes
Magyarország külügyminisztere
1983. július 9. – 1989. május 2.
 Utódja:
Horn Gyula