A mai világban a Göncz Kinga alapvető szerepet töltött be az életünkben. A társadalomra gyakorolt hatásától a kultúrára gyakorolt hatásáig a Göncz Kinga jelentős hatással volt a mindennapi élet különböző területeire. Ahogy haladunk előre a 21. század felé, a Göncz Kinga továbbra is leköti minden korú, nemű és hátterű ember figyelmét. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Göncz Kinga milyen szerepet játszik modern társadalmunkban, és elemezzük következményeit és jelentését a különböző kontextusokkal és történelmi pillanatokkal kapcsolatban.
Göncz Kinga | |
A harmadik magyar köztársaság 6. külügyminisztere | |
Hivatali idő 2006. június 9. – 2009. április 16. | |
Előd | Somogyi Ferenc |
Utód | Balázs Péter |
A harmadik magyar köztársaság esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli minisztere | |
Hivatali idő 2004. június 15. – 2004. október 4. | |
Előd | Lévai Katalin |
Utód | önmaga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterként |
A harmadik magyar köztársaság ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztere[1] | |
Hivatali idő 2004. október 4. – 2006. június 9. | |
Előd | Gyurcsány Ferenc |
Utód | megszűnt önálló minisztériumként |
Született | 1947. november 8. (77 éves) Budapest |
Párt | Magyar Szocialista Párt |
Szülei | Göntér Mária Zsuzsanna Göncz Árpád |
Foglalkozás | pszichiáter, politikus |
Iskolái | Semmelweis Egyetem (–1972) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Göncz Kinga témájú médiaállományokat. |
Göncz Kinga Mária (Budapest, 1947. november 8. –) magyar pszichiáter, politikus, 2004-ben esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, 2004 és 2006 között ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, valamint 2006 és 2009 között Magyarország külügyminisztere. 2009. június 18-ától 2014-ig európai parlamenti képviselő. Göncz Árpád köztársasági elnök lánya, Göntér Gábor író dédunokája.
1972-ben szerzett diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd 1978-ban pszichiátria szakvizsgát, később pedig pszichoterapeuta képesítést szerzett.
1972 és 1978 között az Országos Elme- és Ideggyógyintézet munkatársa, majd 1978 és 1986 között a szolnoki Hetényi Géza Kórház pszichiátere. Ezután az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet adjunktusa lett. Ezt a posztot 1989-ig viselte.
1990 és 2002 között egyéni pszichoterapeutaként dolgozott.
1989 óta az ELTE Szociálpolitikai Tanszék adjunktusa. 1998 és 2003 között a Közép-európai Egyetemen is tanított előítéleti szociálpszichológiát.
A pszichiáteri munkán túl 1994 és 2002 között a Partners Hungary Alapítvány igazgatója. Fő feladata a konfliktuskezelés volt. 2001 és 2002 között az Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) kuratóriumának elnökhelyettese.
A politikába 2002-ben lépett be, amikor a Medgyessy-kormány idején az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára lett. 2004-ben Gyurcsány Ferenc kormányra kerülése után az újonnan megalakított Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium vezetője lett.
2006-ban, a nyertes választások után őt bízta meg a Külügyminisztérium vezetésével Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Posztját június 9-én vette át Somogyi Ferenctől.
2009-ben a Magyar Szocialista Párt listavezetőjének javasolták az év nyarán tartandó EP-választásra, emiatt 2009. május 1-jei hatállyal lemondott külügyminiszteri tisztségéről. Időközben Gyurcsány Ferenc új kormány alakítását szorgalmazta az MSZP 2009. március 21-ei kongresszusán, így emiatt 2009. április 16-án távozott hivatalából, utódja pedig Balázs Péter lett. 2009-től európai parlamenti képviselő, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság alelnöke, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság póttagja, a Petíciós Bizottság póttagja.[2]
Édesapja Göncz Árpád jogász, író, műfordító, aki 1990–2000 között a Magyar Köztársaság elnöke volt. Édesanyja Göntér Mária Zsuzsanna, Göntér E. Gábor néptanító, iskolaigazgató unokája. Férjezett, két felnőtt gyermek édesanyja és két kisfiú nagymamája.
Elődje: Somogyi Ferenc |
Magyarország külügyminisztere
2006. június 9. – 2009. április 16. |
Utódja: Balázs Péter |