A mai cikkben a Tomcsányi Vilmos Pál-et fogjuk megvizsgálni, egy rendkívül releváns témát, amely az elmúlt időszakban a közvélemény és a szakértők figyelmét egyaránt felkeltette. A Tomcsányi Vilmos Pál sokrétű és multidiszciplináris érdekességnek bizonyult, melynek következményei az egészségügytől és a tudománytól a politikáig és a populáris kultúráig terjednek. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Tomcsányi Vilmos Pál különböző aspektusait, lehetséges hatásait és időbeli alakulását. Naprakész és megbízható információk gyűjtésével igyekszünk teljes és gazdagító képet nyújtani erről a témáról, amely kétségtelenül reflexiókat és vitákat generál a különböző területeken.
Tomcsányi Vilmos Pál | |
![]() | |
Magyarország belügyminisztere | |
Hivatali idő 1920. február 19. – 1921. április 14. | |
Előd | Ferdinandy Gyula |
Utód | Ráday Gedeon |
Született | 1880. február 8.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1959. május 7. (79 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Párt | |
Gyermekei | Tomcsányi Pál |
Foglalkozás | politikus |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Tomcsányi Vilmos Pál témájú médiaállományokat. |
Tomcsányi Tomcsányi Vilmos Pál (Budapest, 1880. február 8. – Budapest, 1959. május 7.) magyar jogász, egyetemi tanár, földbirtokos, miniszter. Tomcsányi Móric testvére, fia Tomcsányi Pál.
Az ősrégi nemesi származású tomcsányi Tomcsányi család sarja. Apja tomcsányi Tomcsányi Mór (1830–1913) jogász, Turóc vármegye alispánja, 1848-as honvéd huszárhadnagy, budapesti királyi ítélőtábla tanácselnöke,[3] anyja muthnai és nagycsepcsényi Vladár Mária (1851–1922) asszony volt.[4]
1902–1906 között Budapesten a büntető-törvényszék aljegyzőjeként dolgozott. 1906–1918 között az Igazságügyi Minisztérium Törvény-előkészítő és Közjogi Osztályának munkatársa volt. 1914-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1918-ban minisztertanácsos lett. 1918–1919 között a Külügyminisztérium Nemzetközi Közjogi Osztályának vezetője volt. 1919–1920 között államtitkárként tevékenykedett. 1920–1922 között kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő volt (Vásárosnamény), 1922-ben azonban nem választották meg. 1920. július 19.–1922. június 16. között igazságügy-miniszter volt. 1921. február 19.–1921. április 14. között belügyminiszter volt a Teleki-, ill. a Bethlen-kormányban. 1927–1939 között kormánypárti programmal országgyűlési képviselő volt. 1939-től felsőházi tag. 1940–1944 között a budapesti egyetem címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1942–1944 között Kárpátalja kormányzói biztosa.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (25-1-1).
Feleségül vette a nemesi származású muthnai és nagycsepcsényi Vladár Erzsébet (1891–Budapest, 1961. május 9.) kisasszonyt.[5]