Ebben a cikkben a Lipcse (Németország) témáját és a modern társadalomra gyakorolt hatását fogjuk alaposan megvizsgálni. A Lipcse (Németország) ma nagyon fontos téma, és sok vitát váltott ki különböző területeken. Az elmúlt néhány évtizedben a Lipcse (Németország) egyre fontosabbá vált, és befolyásolja mind a másokhoz való viszonyunkat, mind azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük. Ebben a cikkben a Lipcse (Németország)-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, a történelmi eredettől a mai relevanciáig. Megvizsgáljuk továbbá a Lipcse (Németország) lehetséges jövőbeli következményeit, és azt, hogy hogyan alakítja azt a világot, amelyben élünk.
Lipcse (Leipzig) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Szászország | ||
Járás | Szászország (2008. augusztus 1. – ) | ||
Alapítás éve | 1201 | ||
Polgármester | Burkhard Jung (SPD) | ||
Irányítószám | 04103–04357 | ||
Körzethívószám | 0341, 034297, 034298 | ||
Rendszám | L | ||
Testvérvárosok | Lista Kijev (1961–) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 619 879 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2006 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 113 m | ||
Terület | 297,8 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.340000°N 12.375000°EKoordináták: é. sz. 51° 20′ 24″, k. h. 12° 22′ 30″51.340000°N 12.375000°E | |||
Elhelyezkedése Szászország térképén | |||
Lipcse weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipcse témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lipcse, németül Leipzig (IPA: ), Németország keleti részén fekvő város, a szász szövetségi tartomány legnagyobb városa, a Drezda-Meißeni egyházmegye püspöki székvárosa. Nevét a Lipsk szláv szóból kapta, jelentése: „Ahol a hársfák állnak”. A magyar elnevezés a nyelvújítás korszakában honosodott meg a nyelvben.[2] A város a Pleisse, a Fehér Elster és a Parthe folyók találkozásánál fekszik.
Az első írásos emlék a városról 1015-ből származik, városi és kereskedelmi jogokat 1165-ben kapott. Az 1409-ben alapított egyeteme elindította a várost a jogi és könyvkiadó központtá fejlődés útján, ma már a legfelsőbb bíróság és a Német Nemzeti Könyvtár is a városban van.
1519. június 27. és július 16. között Luther Márton, Andreas Karlstadt és Johann Eck közt zajlott a Lipcsei Disputa, amelyen – a protestánsok szerint – Luther megvédte hittételeit.
1813. október 16-tól 19-ig tartott a népek csatája, a napóleoni háborúk legnagyobb ütközete. Lipcse mellett, a Nagy-Britannia, az Orosz Birodalom, Portugália, Poroszország, Ausztria és Svédország alkotta koalíciós erők súlyos vereséget mértek Napóleon császár seregeire.
1839-ben adták át a Lipcse-Drezda vasútvonalat, ami az első volt Németországban. Ez nagyban hozzájárult Lipcse közlekedési csomóponttá fejlődéséhez. Az iparosodás és a peremvárosok beolvasztása következtében a 19. század végére a lakosság száma rohamosan nőtt, 1871-ben már 100 000 volt.
1945. április 18-án a 3. amerikai hadsereg foglalta el, majd július 2-án a szovjet Vörös Hadsereg szállta meg a várost, mert a jaltai konferencia megállapodása értelmében az a szovjet zónába került. Az 1949-ben megalakult Kelet-Németország második legnagyobb városa lett, de gazdasága, kultúrája, vallási élete a szocializmusban erősen visszaesett. A középkortól kezdve megrendezett lipcsei vásár ekkor is megőrizte rangját, a KGST-országok legnagyobb vására volt.
Év | 7–9. sz. | 1015 | 1165 | 1220 | 1232 | 1402 | 1459 | 1494 | 1507 |
Aktuális városnév | Lipsk | Libzi | Lipz | Liptzick | Lipzic | Leiptzgk | Leipczigk | Lips | Leipzig |
Lipcse lakossága a reformációig a Merseburgi egyházmegyéhez tartozott. A 13. században négy kolostort alapítottak itt: a Szent Pált a Domonkos-rend, a Szent Tamást az Ágoston-rend, a Szentlélek kolostort a ferences rend a Szent Györgyöt pedig a ciszterciek és a bencések.
Az első lutheránus templom 1522–39 között épült. Jelenleg az összes evangélikus közösség a városon kívül, a Kirchenbezirk der sächsischen Landeskirche egyházmegyében működik.
1697 óta Lipcsében újra vannak római katolikus szentmisék. 1921-ben a Meißeni egyházmegye (mai nevén Drezda-Meißeni egyházmegye) újra helyreállt, a „Vásárvárosban” van az esperesség székhelye. Lipcse katolikus főszékesegyháza a Szentháromság-bazilika. 2016-ban a főegyházmegye felkérte a várost a 100. Német Katolikusnap megrendezésére.
1700 óta Lipcsében működik egy, az Evangélikus-Református Egyházmegye alá tartozó közösség is.
A két nagy egyház mellett léteznek itt olyan evangéliumi szabadegyházak is, mint a német szabadegyházak szövetsége, a baptisták, a metodisták, a mennoniták és a Hetednapi Adventista Egyház. Itt székel a Testvéri Közösségek Munkaközösségének országos elnöksége.
A lipcsei zsidóság első említése III. Henrik meisseni őrgróf 1248-as oklevelében esik meg. 1800 után alakul meg az első zsidó hitközség. A nemzetiszocializmus korszakáig a városnak a zsidók csak másodrendű polgárai lehettek, a tudósokat, művészeket és írókat is beleértve. 1912-ben Ephraim Carlebach rabbi megalapította az izraelita felső-középiskolát, Szászország első zsidó iskolájaként, amely 1942-ig működött. 1929-ben hitközség 14 000 tagjával Szászország legnagyobb és Németország egyik legnagyobb közösségét mondhatta magáénak. 1933-tól kezdődött a város zsidó lakosságának szisztematikus kiirtása, ami a deportálással és a holokauszttal teljesedett be. A háború után a hitközség mindössze 24 tagot számlált. A taglétszám egészen az 1990-es évek elejéig stagnált, 2004-ben viszont – az orosz zsidók bevándorlása folytán – már 1300 tagja volt. 2009-ben új Kultúr- és Kongresszusi Centrumot alapítottak az Ariowitsch-házban.
Lipcse muszlim közössége nagyon fiatal és az iszlámhitűek száma messze elmarad a főbb német tartományok nagyvárosaiétól. Ennek ellenére, a kereszténység után 2009-ben a maga tízezres létszámával a második helyre jutott, jóllehet az összlakosságnak csupán a 2%-át tették ki. A legnagyobb mecset az Ar-Rahman-mecset, amely a DİTİB török-iszlám közösségé.
Vallás | Létszám (Lipcse a 2013-as statisztikai évkönyvben – 211-es táblázat) |
Százalékos megoszlás |
---|---|---|
evangélikus | 62 609 | 11,8% |
római katolikus | 22 586 | 4,3% |
egyéb vagy ateista | 443 345 | 83,9% |
1989. szeptember 4-én a legnagyobb, a Miklós-templomból kiindulva tartották az első Hétfői Tüntetést, ahol a békés felvonulók demokratikus változásokat követeltek. A tüntetéssorozat később más városokra is átterjedt, ami nagyban hozzájárult a kelet-német szocialista rendszer bukásához.
Lipcsében található a legnagyobb alapterületű európai vasúti pályaudvar, a Lipcsei főpályaudvar.
A város a Középnémet Rádióállomás (MDR - Mitteldeutscher Rundfunk) központja A magán rádióadók: Radio PSR, Energy Sachsen, R.SA und Leipzig 91.3, Mephisto 97.6 és a Radio Blau.
Fő cikk: Lipcse lakossága