Tuzson Bence

A Tuzson Bence világában végtelenül sok szempont és részlet van, amelyet érdemes megvizsgálni. A kezdetektől a mai hatásig a Tuzson Bence emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Legyen szó történelemről, tudományról, zenéről, művészetről vagy bármilyen más területről, a Tuzson Bence továbbra is minden korosztály és kultúra érdeklődésére számot tartó téma. Ebben a cikkben elmélyülünk a Tuzson Bence különböző aspektusaiban, feltárjuk számos oldalát, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását. A kezdetektől napjainkig a Tuzson Bence kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és minden bizonnyal aktuális marad a jövő generációi számára is.

Tuzson Bence
Született1972. január 31. (52 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásajogász, politikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (2014. május 6. – nincs)
  • az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének helyettes tagja (2014. június 23. – 2015. november 26.)
  • Magyarország igazságügy-minisztere (2023. augusztus 1. – )
Iskolái
Magyarország 12. igazságügyi minisztere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2023. augusztus 1.
Köztársasági elnökNovák Katalin (2023-2024)
Sulyok Tamás (2024-)
ElődVarga Judit
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuzson Bence témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tuzson Bence Balázs (Budapest, 1972. január 31. –) magyar politikus, jogász, 2014 óta országgyűlési képviselő, 2015 októberétől a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. 2018. május 22-től a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára.[1] 2020. január 3-tól a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára. 2024. augusztus 1-től Magyarország igazságügyi minisztere.

Életpályája

Édesanyja építészmérnök, édesapja gépészmérnök. 1991-ben tett érettségi vizsgát a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban.[2] Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) szerzett jogi diplomát.

1997-ben az Amerikai Egyesült Államokban tett tanulmányútja során az államszervezetet, önkormányzati rendszert tanulmányozta, valamint Houston város tiszteletbeli polgára és jószolgálati nagykövete lett.

2003 és 2014 között ügyvédtársasként alapított irodájában működött.[3]

Politikai pályafutása

Politikai pályafutását 1989-ben kezdte, a Magyar Demokrata Fórumhoz (MDF) csatlakozva Antall József miniszterelnök ifjúsági tanácsadója lett. 1989–1996 között az MDF I. és XII. kerületi szervezetének tagja, választmányi titkár, elnökségi tag. 1996-tól 1999-ig az Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) tagja, I. és XII. kerületi alelnök, és a Fidelitas tagja.

1998–2006 között Budapest XII. kerületi önkormányzatának fideszes önkormányzati képviselője. 2013 óta Fidesz választókerületi elnök Pest megye 5. számú választókerületében. 2014 őszétől 2015. októberig a Fidesz frakció szóvivője.

2015. október 21-én Áder János köztársasági elnök a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkárává nevezte ki. 2018. május 22-én a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára lett. 2020. január 3-tól a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára.[4] 2022. május 28-tól deregulációért felelős kormánybiztos.[5]

2023. augusztus 1-től, elődje, Varga Judit lemondásától igazságügyi miniszter.[6]

Családja

Felmenője, Tuzson János honvéd alezredes Bem tábornok oldalán harcolt, később Székelyföld utolsó csatáját vezette a Nyerges-tetőn. Nagyapja Tuzson János botanikus professzor.[7]

Házas, öt gyermek édesapja.

Jegyzetek

  1. ↑ Az államfő kinevezte az új kormány államtitkárait. kormany.hu, 2018. május 22. (Hozzáférés: 2021. augusztus 26.)
  2. ↑ http://www.szegbp.edu.hu/hu/oregdiak/volt/1991e.html
  3. ↑ Miniszter Igazságügyi Minisztérium honlapja
  4. ↑ dr. Tuzson Bence, kormányzati államtitkár. . (Hozzáférés: 2021. augusztus 26.)
  5. ↑ Magyar Közlöny 90.szám, 2022. május 27.
  6. ↑ https://www.facebook.com/24ponthu:+Tuzson Bence lesz az új igazságügyi miniszter (magyar nyelven). 24.hu, 2023. június 28. (Hozzáférés: 2023. június 28.)
  7. ↑ Nógrád Hírlap, 2017. május 29., 1–3. oldal

Források