Imre Sándor (pedagógus)

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Imre Sándor
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő
1919. augusztus 7. – augusztus 15.
ElődGarbai Sándor
UtódHuszár Károly
Született1877. október 13.
Hódmezővásárhely
Elhunyt1945. március 11. (67 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
PártMagyarországi Szociáldemokrata Párt
SzüleiImre József
Foglalkozás
  • politikus
  • egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Imre Sándor témájú médiaállományokat.

Imre Sándor (Hódmezővásárhely, 1877. október 13.Budapest, 1945. március 11.) magyar pedagógus, művelődéspolitikus.

Magyarországon elsőként indítványozta 1926-ban a lélektannak, mint külön diszciplínának egyetemen való oktatását. Tervei 1929-ben váltak valóra a szegedi egyetemen.

Családja

Református családban született, nagyapja, Imre Sándor (18201900) a magyar nyelv és irodalom rendes tanára volt a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Édesapja Imre József (1851–1933) orvos, édesanyja Szabó Kornélia. Testvére Imre József (1884–1945) orvos, szemész, egyetemi tanár.

Életpályája

Ifjabb Imre Sándor felsőfokú tanulmányokat a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatott 18941898 között, német-magyar szakos középiskolai tanári diplomát szerzett 1898-ban, egyetemi doktor ugyancsak 1898-ban lett (értekezése: Alvinczi Péter kassai magyar pap élete). Példaképe, tanító mestere Schneller István volt. Németországi egyetemeken (Heidelberg, Lipcse, Strassburg, Berlin, Jéna) járt tanulmányúton az 1899-es és az 1900-as évben. Hazatérve a Kolozsvári Református Főgimnázium tanára volt. 1904/1905-től habilitálták egyetemi magántanárrá A magyar nevelés története tárgykörben a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen, egyetemi magántanári kinevezését 1910-ben erősítették meg. 1912-től a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen lett magántanár. 19081918 között a Budapesti Polgári Iskolai Tanítóképző (Paedagogium) pedagógiai tanára, majd igazgatója volt. 1912-ben jelent meg Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődéspolitikához című tanulmánykötete. 1915-ben Országos Közoktatási Tanács tagja lett, s az 1940-es években annak egyik alelnöke is volt. 1913–1918 között a Magyar Paedagogia folyóirat szerkesztője és megindította, szerkesztette a Magyar Paedagogiai Társaság Könyvtárát (1917). 1918-tól, rövid megszakítással 1924-ig, előbb helyettes-államtitkári, majd adminisztratív államtitkári funkciót töltött be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban. Az Ideiglenesen megbízott hivatalnokkormánynak ügyvivő vallás- és közoktatási minisztere volt (1919. augusztus 7.–1919. augusztus 15.).

Imre Sándort 1925-ben habilitálták egyetemi tanárrá Szegeden, s ekkor nevezték ki a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Tanszékének élére tanszékvezető egyetemi tanárnak. 19251934-ig elsősorban Szegeden tevékenykedett, s már 1926. október 20-án felterjesztette a karnak kérelmét: szükséges egy új pedagógiai-lélektani tanszék felállítása, mely teret nyithatna a pedagógiai-lélektani kísérleteknek, s egyben tehermentesítené a filozófia tanszéket a lélektan oktatása alól. A következő tudományágakkal óhajtotta bővíteni az oktatást: általános lélektan, a gyermek- és ifjú kor lélektana, gyógypedagógia, pszichotechnika, pedagógiai szomatológia. Szakmai segítségével támogatta a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájában létrejött reformpedagógiai elvek alapján működő iskolát és A cselekvés iskolája folyóiratot. Kapcsolatot tartott Domokos Lászlóné Új iskolájával is.

Imre Sándor pedagógiaprofesszor Bartók György filozófiaprofesszorral együtt állt ki a pedagógiai-lélektani intézet felállítása mellett. Végül az egyetem rossz anyagi helyzete ellenére is, 1929-ben létrehozták a II. sz. pedagógiai-lélektani intézetet, melynek élére Várkonyi Hildebrand Dezsőt nevezték ki nyilvános rendes tanárnak. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter szervező munkája révén jöhetett létre a II. sz. Filozófia Tanszék, a II. sz. Irodalom Tanszék, s a II. sz. Pedagógia Lélektani Intézet, mindegyik élére ezúttal a katolikus püspökség kívánságára katolikus felekezetű tanárokat nevezett ki a kultuszminiszter, bár a miniszter nem volt híve az egyetemi állások betöltésénél a felekezet szerinti megkülönböztetésnek. 1934-ben Imre Sándor a szegedi I. sz. Pedagógia tanszék éléről Budapestre távozott, ahol haláláig a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedagógiai tanszékének vezetője volt. Szegedi távozása után szervezeti változás következett be a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen, az I. sz. Pedagógiai Intézetet beolvasztották a II. számú Pedagógiai Lélektani Intézetbe, ez lett a Pedagógiai Lélektani Intézet.

Sokat foglalkozott egyháza, a magyarországi református egyház, iskoláinak ügyeivel. 1925. január 21-én a budapesti református egyházmegye közgyűléseire világi képviselőnk választották, majd az egyházkerület tanügyi előadója lett.

Imre Sándor, Szeged után, még egy évtizedet eredményes pedagógiai munkássággal töltött Budapesten, előadásokat tartott, tanulmányokat, cikkeket, könyveket publikált. Érdeklődésének középpontjában a nemzetnevelés állt. Foglalkoztatta a reformpedagógia, módszereinek elterjesztését támogatta. 1945-ben halt meg, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Művei (válogatás)

Tudományos tisztség

Társasági tagság

Irodalom

Források

Jegyzetek

  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  3. Márki Sándor: A M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története: 1872-1922. Szeged, 1922. pp. 165., 173.
  4. A mai Szegedi Pszichológiai Intézet elődje.
  5. Sírja ma már sajnos a Farkasréti temető felszámolt sírjai közt szerepel. Lásd A Farkasréti temető felszámolt síremlékeinek válogatott jegyzéke In Budapesti Negyed, 40-41-42. (2003/2-2003/4).
  6. Könyvét ismertette Várkonyi Hildebrand Dezső, Szellem és Élet, Szeged, 1936/1. sz. 1. füzet 91-92.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek