Berzeviczy Albert (politikus)

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés

Page version status

Ez a lap egy ellenőrzött változata

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 29.

Pontosság

ellenőrzött

Berzeviczy Albert
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere
Hivatali idő 1903. szeptember 3. – 1905. június 18.
Előd	Wlassics Gyula
Utód	Lukács György
A képviselőház elnöke
Hivatali idő 1910. június 30. – 1911. november 7.
Előd	Gál Sándor
Utód	Návay Lajos
A Magyar Tudományos Akadémia 7. elnöke
Hivatali idő 1905. november 27. – 1936. március 22.
Előd	Eötvös Loránd
Utód	Habsburg József főherceg
Születési név	Berzeviczy Albert
Született	1853. június 7. Berzevice
Elhunyt	1936. március 22. (82 évesen) Budapest
Párt	Szabadelvű Párt (1881-1906), Nemzeti Társaskör (1906-1910), Nemzeti Munkapárt (1910-1918)
Szülei	Berzeviczy Tivadar, Szinyey-Merse Amália
Házastársa	Kuzmik Zsófia (1858–1948)
Gyermekei	baró kéméndi Szalay Gáborné Berzeviczy Edit báró Schell-Bauschlott Ernőné Berzeviczy Lilian
Foglalkozás	történész, politikus
Iskolái	Eperjesi Jogakadémia Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Berzeviczy Albert témájú médiaállományokat.

Berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Albert (Berzevice, 1853. június 7. – Budapest, 1936. március 22.) magyar politikus, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke 1905-től 1936-ig, 1923-tól 1936-ig a Kisfaludy Társaság hatodik elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság első elnöke.

Élete

Származása

Az ősrégi nemesi származású berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy család sarja. Édesapja berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Tivadar (1817–1889), királyi tanácsos, királyi tanfelügyelő, édesanyja Szinyey-Merse Amália (1821–1888). Az apai nagyszülei berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy József (1780–1819), sárosi főszolgabíró, földbirtokos, és kolosi és cseljei Kolosy Johanna (1787–1844) voltak. Az anyai nagyszülei Szinyei Merse László (1789–1850), királyi udvari tanácsos, Sáros vármegye alispánja, követe, földbirtokos, és liptószentiváni Szent-Ivány Anna (1790–1831) voltak.

Házassága és gyermekei

Berzeviczy Albert 1877. november 8-án Eperjesen feleségül vette a polgári származású Kuzmik Zsófia (Eperjes, 1858. december 22.–Bodorkisfalud, 1948. július 4.) kisasszonyt, akinek a szülei Kuzmik Sámuel(1823–1869), Sáros vármegye főorvosa, és Ludovika Kósch Kamilla (1835–1899) voltak. Fivére eperjesi Kuzmik Pál (1864–1925), a II. számú sebészeti klinika igazgatója, a Pázmány Egyetem orvoskara nyilvános rendes tanára, aki 1913. szeptember 26-án magyar nemességet, illetve az "eperjesi" nemesi előnevet szerezte adományban I. Ferenc József magyar királytól. Berzeviczy Albert és Kuzmik Zsófia frigyéből született:

• Berzeviczy Edit Ninon Albertina (Eperjes, 1880. április 22.–Győr, 1957. április 25.). Férje: baró kéméndi Szalay Gábor Ágoston Ferenc (Budapest, 1878. augusztus 14.–Bodorkisfalud, 1956. február 15.), államtitkár, postavezérigazgató.
• Berzeviczy Lilian (Eperjes, 1880. április 22.–Bodorkisfalud, 1956. április 21.). Férje: báró Schell-Bauschlott Ernő (Kassa, 1875. január 26.–Budapest, 1935. augusztus 24.), császári és királyi kamarás, 7. Vilmos-huszárezredes őrnagya.

Életpályája

A gimnázium első osztályát 1862/1863-ban magántanulóként az eperjesi állami gimnáziumban, majd 1863-tól a 2. osztálytól a kisszebeni piaristáknál, 1866/1867-ben Lőcsén, végül 1867/1868-ban a budapesti piarista gimnáziumban végezte. Jogi tanulmányait Kassán és Budapesten folytatta. A bírói államvizsgát 1874-ben tette le. 1877-ben államtudományi doktorátust szerzett. 1924-ben a budapesti egyetemen bölcsészdoktor lett.

1876-ban Sáros vármegye tiszteletbeli aljegyzőjévé választották, 1877-ben első aljegyzője, 1878-ban tiszteletbeli főjegyzője, 1880-ban pedig főjegyzője. 1878-tól 1881-ig az eperjesi jogakadémián a politikatudomány, a közgazdaságtan és a jogtörténet tanára volt.

1881-ben Eperjes országgyűlési képviselőjévé választották; a Ház és a delegáció jegyzőjeként működött, majd 1884-ben újraválasztották. 1884 októberétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott mint miniszteri tanácsos, a felsőoktatást irányítva. 1885-ben Norvégiába utazott, ahol az egyetemi viszonyokat tanulmányozta. 1886 májusától címzetes államtitkár, 1887. június 10-e és 1894. június 9-e között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban közigazgatási államtitkárként működött, 1887 és 1892 között Lőcse város országgyűlési képviselője volt. 1892-től 1905-ig Budapest VIII. kerületét képviselte, majd 1894. június 1-jével megvált államtitkári rangjától a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban.

1895. január 21-e és 1895. június 2-a között a képviselőház második alelnöke, 1895. június 2-a és 1898. október 7-e között a képviselőház első alelnöke, 1903. november 3-a és 1905. június 18-a között vallás- és közoktatásügyi miniszter volt az első Tisza-kormányban. 1910 és 1916 között Budapest II. kerületének volt országgyűlési képviselője.

1910. június 30-án a képviselőház elnökévé választották, ezt a tisztségét 1911. november 7-éig viselte, ekkor az obstrukció miatt lemondott. Pártja, a Szabadelvű Párt szétesése után ő is csatlakozott a Nemzeti Társaskörhöz, mely 1910-es párttá alakulását követően az ő javaslatára vette fel a Nemzeti Munkapárt nevet. 1917-ben bekerült a főrendiházba, ekkor képviselőségéről lemondott, majd 1927-ben az átalakult felsőházba került.

Politikai pályafutásán kívül jelentős a kultúra és a tudomány terén kifejtett működése. 1923 és 1936 között a Kisfaludy Társaság elnöke, 1932-től haláláig pedig a Magyar Pen Club elnöke volt. 1904. május 13-án a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává, 1904. december 11-én igazgatósági tagjává, majd 1905. november 27-én pedig elnökévé választották, mely tisztségét haláláig betöltötte. A bécsi és a berlini tudományos akadémia, valamint a nápolyi Accademia Pontaniana levelező tagja volt. Alapító elnöke volt az olasz-magyar kulturális kapcsolatokat ápoló Corvin Mátyás Tudományos Akadémiának, továbbá a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak. Összesen 48 kiadvány szerzője és 3 társszerzője volt. Több mint 70 magyar, német, angol, olasz lapba írt. 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

Művei

Folyóiratcikkek

Irodalmi működését a Felvidék és Eperjesi Lapokban kezdte és a Fővárosi Lapokban és Magyar Bazárban (beszélyek) folytatta. Doktori értekezése: Rend és szabadság az igazgatásban (1877). Amikor a fővárosba tette át lakását, az Ellenőrbe és Nemzetbe irt vezércikkeket saját neve vagy B. A. jegyek alatt, amelyek közt különösen ismertté vált a köznemességről (gentryről) írott értekezései és cikkei: Képzőművészet, költészet és zene (Figyelő 1874.), A menguszfalvi völgy (Magyarországi Kárpátegylet Évkönyvei V. 1878.), Irók és műveik (Magyarország és Nagyvilág 1880.), A politika és a moral (Eperjesi evangélikus Gymnasium Értesítője 1880. külön füzetben is megjelent), Pulszky Fer. Életem és korom ismertetése (Nemzet 1882, 104.). Nyilvános felolvasásokról és közművelődési egyletekről (Uo. 1883. 59. sz.), A nyilvános előadások és felolvasások történetéből (Uo. 1884. 61. 62. sz.), Egy német diplomata a forradalom alatt: Vitzthum gróf emlékiratai (Bud. Szemle 1886.), Uti naplómból (Orsz.-Világ 1888.); egyes utirajzok és közoktatásügyi kérdéseket tárgyazó czikkek a Nemzet különböző évfolyamaiban.

Országgyűlési beszédei a naplókban és politikai napilapokban jelentek meg.

Önállóan megjelent művek

• Rend és szabadság az igazgatásban. Eperjes, 1877
• Közművelődésünk és a harmadik egyetem. Budapest, 1894
• La question de l'éducation physique. Párizs, 1894
• Itália : útirajzok és tanulmányok. Budapest, 1899
• A középső Felvidék szerepe tudományosságunk történetében. Budapest, 1901
• Beszédek és tanulmányok. Budapest, 1905
• A Cinquecento festészete és szobrászata. Budapest, 1906
• Gróf Széchenyi István. Budapest, 1907
• Régi emlékek 1853-1870. Bp, 1907. Online
• Beatrix királyné (1458-1508). Budapest, 1908 (Magyar Történeti Életrajzok)
• A cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara. Budapest, 1909
• Aragoniai Beatrix Magyar Királyné életére vonatkozó okiratok. Budapest, 1914 (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak, 39.)
• A tájképfestés a XVII. században. Budapest, 1910 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
• A természetfölötti elem Shakespeare színműveiben. Budapest, 1910
• Beatriz de Aragon, reina de Hungría. Madrid, 1910
• Béatrice d'Aragon, reine de Hongrie : 1457-1508. Budapest, 1911
• Voyageurs hongrois en Italie dans la première moitié du dernier siècle. Budapest, 1911
• Le surnaturel dans le théâtre de Shakespeare. Budapest, 1911
• Válogatott beszédek. Budapest, 1912
• Quel che s'impara dalla guerra. Róma, 1915
• Epilog a háborús előadásokhoz : a háború eddigi mérlege. Budapest, 1915
• A háború a képzőművészetekben. Budapest, 1916
• Der Kampf um die Wahrheit. Budapest, 1916
• Délen : útirajzok és tanulmányok. Budapest, 1917
• Ungarn : Land und Volk, Geschichte, Staatsrecht, Verwaltung und Rechtspflege, Landwirtschaft, Industrie und Handel, Schulwesen, Wissenschaftliches Leben, Literatur, Bildene Künste. Budapest, 1917
• I rapporti storici fra l'Italia e l'Ungheria. Róma, 1920
• Az absolutizmus kora Magyarországon : 1849-1865. Budapest, 1922
• Az ötvenes évekből : előadás. Budapest, 1923
• Nel centenario della nascita del Petőfi. Róma, 1923
• Itália : úti rajzok és tanulmányok : 1-2. köt.. Budapest, 1924
• Nel centenario della nascita di Maurizio Jókai. Róma, 1925
• Apponyi emlékkönyv. Szerk., Budapest, 1926
• Per la verita circa la storia dell'Ungheria. Róma, 1927
• Ungarn vor und nach dem Kriege. Berlin, 1927
• Örök béke és világjogrend, Budapest, 1929
• Alessandro Monti e la legione Italiana d'Ungheria, 1849 : coferenze e discorsi pronunciati a Budapest il 18 maggio 1929. Budapest, 1929
• A két Eötvös. Budapest, 1929
• Gli esuli ungheresi in Italia nella seconda meta del secolo XIX. Róma, 1932
• Az absolutismus kora Magyarországon, 1849-1865. Budapest, 1937
• Az élő és a halott multról s a jogi oktatás reformjáról. Budapest, 1946
• "Az ország belepusztul ebbe a háborúba". Berzeviczy Albert kiadatlan naplója, 1914–1920; sajtó alá rend., tan., jegyz. Gali Máté; Komp-Press, Kolozsvár, 2014
• Búcsú a Monarchiától. Berzeviczy Albert naplója, 1914–1920; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Gali Máté; Helikon, Bp., 2015

Nyomtatásban megjelent egyes beszédei

• Vetsey István emlékezete : Berzeviczy Albert emlékbeszéde a "Nemzeti tornaegylet" április 13-án tartott Vetsey-emlékünnepélyen. Budapest, 1901
• Horváth Boldizsár emlékezete. Budapest, 1903
• Emlékbeszéd Horánszky Nándor arczképének leleplezésénél. Budapest, 1903
• Serlegavató beszéd Gróf Tisza István emlékére. Budapest, 1924
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése egykori másodelnöke Kautz Gyula születésének századik évfordulója alkalmából 1929. november 25-én. Földes Bélával, Budapest, 1929
• A Berthelot Marcellin k. t. születésének századik évfordulója alkalmából a M. Tud. Akadémiában tartott elnöki megnyitóbeszéd és ünnepi előadások, Ilosvay Lajossal és Zemplén Gézával, Budapest, 1929
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi közülése 1930 május 11-én. Apponyi Alberttel, Budapest, 1930
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése gróf Széchenyi István Hitel című műve megjelenésének centenáriuma alkalmából 1930 március 24-én. Budapest, 1930
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése a Szent Imre-év alkalmából 1930. május 18-án, Budapest, 1930
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Kazinczy Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából 1931. október 18-án. Budapest, 1931
• Beatrice d'Aragona. Milánó, 1931
• A Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése Baksay Sándor tiszteleti tag születésének századik évfordulója alkalmából 1932. május 30-án. Ravasz Lászlóval, Budapest, 1932

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 199–200. o.  
• Cikk a Kultúra.hu honlapjáról
• Életrajza a Magyar Nemzetgyűlési Almanach 1931–1936-ban
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  
• Jónás Károly-Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848-2002, 155-159. oldal. Argumentum Kiadó, 2002
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

Jegyzetek

1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berzeviczky Tivadar
2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berzeviczky Tivadarné Szinyey-Merse Amália gyászjelentése
3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Berzeviczy Józsefné Kolosy Johanna
4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szinyei Merse László
5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szinyei Merse Lászlóné Szent-Iványi Anna
6. ↑ Magyar Nemzet, 1948. július (4. évfolyam, 148-174. szám)1948-07-07 / 153. szám
7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Kuzmik Sámuel
8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Kuzmik Sámuelné Kósch Kamilla
9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Kuzmik Pál
10. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 835. oldal
11. ↑ Kézikönyvtár - Magyar életrajzi lexikon - SZ - Szalay Gábor, báró
12. ↑ Napi Hírek, 1935. augusztus/21935-08-26
13. ↑ Csiffáry Gabriella, Magyar politikusok az iskolapadban, Budapest, 2021, 185.
14. ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

Irodalom

• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 214. o. ISBN 963-05-6805-5  
• Slovenský biografický slovník. I. 236.
• Encyklopédia Slovenska. I. 186.
• Prágai Magyar Hírlap 15/70, 3 (1936. március 24.)
• Gali Máté 2017: Berzeviczy Albert - A márványarcú miniszter

További információk

• Herczeg Ferenc: Emlékkönyv Berzeviczy Albert úrnak, a M. T. Akadémia elnökének, tiszteleti taggá választása harmincadik évfordulója alkalmából. Budapest, 1934
• https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146 Hamza Gábor: Emlékezés Berzeviczy Albertre (1853-1936), a Magyar Tudományos Akadémia elnökére
• nagyhaboru.blog.hu

A Corvin-lánc (1930–1943) birtokosai
Balogh Artúr Berzeviczy Albert Dohnányi Ernő Herczeg Ferenc Hóman Bálint Hubay Jenő Hültl Dezső Karlovszky Bertalan Károlyi Árpád Kelemen Lajos Klebelsberg Kuno Korányi Sándor Lehár Ferenc Melich János Pásztor János Ravasz László Reményik Sándor Rudnay Gyula Schütz Antal Serédi Jusztinián Teleki Pál Verebélÿ Tibor Wlassics Gyula Zala György

A Magyar Tudományos Akadémia elnökei
Teleki József (1830–1855) Dessewffy Emil (1855–1866) Eötvös József (1866–1871) Lónyay Menyhért (1871–1884) Trefort Ágoston (1885–1888) Eötvös Loránd (1889–1905) Berzeviczy Albert (1905–1936) Habsburg József Ágost főherceg (1936–1944) Kornis Gyula (1945) Moór Gyula (1945–1946) Kodály Zoltán (1946–1949) Rusznyák István (1949–1970) Erdey-Grúz Tibor (1970–1976) Szentágothai János (1976–1985) Berend T. Iván (1985–1990) Kosáry Domokos (1990–1996) Glatz Ferenc (1996–2002) Vizi E. Szilveszter (2002–2008) Pálinkás József (2008–2014) Lovász László (2014–2020) Freund Tamás (2020–)

Magyarország oktatásügyi miniszterei
Nevelésügyi miniszterek, vallás- és közoktatási miniszterek	Eötvös József (1848) Batthyány Lajos (1848) Szász Károly (1848–1849) Horváth Mihály (1849)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Eötvös József (1867–1871) Szlávy József (1871) Pauler Tivadar (1871–1872) Trefort Ágoston (1872–1888) Baross Gábor (1888) Csáky Albin (1888–1894) Eötvös Loránd (1894–1895) Wlassics Gyula (1895–1903) Berzeviczy Albert (1903–1905) Lukács György (1905–1906) Tost Gyula (1906) Apponyi Albert (1906–1910) Székely Ferenc (1910) Zichy János (1910–1913) Jankovich Béla (1913–1917) Apponyi Albert (1917–1918) Zichy János (1918) Lovászy Márton (1918) Juhász Nagy Sándor (1918–1919)
Vallásügyi miniszter	Vass János (1919)
Közoktatásügyi miniszter	Kunfi Zsigmond (1919)
A Magyar Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztosai	Lukács György (1919) Pogány József (1919)
Vallás- és közoktatásügyi miniszterek	Teleki Pál (1919) Garbai Sándor (1919) Imre Sándor (1919) Huszár Károly (1919) Haller István (1919–1920) Vass József (1920–1922) Klebelsberg Kuno (1922–1931) Ernszt Sándor (1931) Karafiáth Jenő (1931–1932) Hóman Bálint (1932–1938) Teleki Pál (1938–1939) Hóman Bálint (1939–1942) Szinyei Merse Jenő (1942–1944) Antal István (1944) Rakovszky Iván (1944) Rajniss Ferenc (1944–1945) Szálasi Ferenc (1945) Teleki Géza (1944–1945) Keresztury Dezső (1945–1947) Ortutay Gyula (1947–1949)
Népművelési, vallás- és (köz)oktatásügyi miniszter	Ortutay Gyula (1949–1950)
Népművelési miniszterek	Révai József (1950–1951) Darvas József (1950–1951)
Közoktatási miniszter	Darvas József (1951–1953)
Felsőoktatási miniszter	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953)
Oktatásügyi miniszterek	Erdey-Grúz Tibor (1952–1953) Darvas József (1953–1956) Kónya Albert (1956) Lukács György (1956)
Oktatás- és művelődésügyi miniszter	Kónya Albert (1956–1957)
Művelődésügyi miniszterek	Kállai Gyula (1957–1958) Benke Valéria (1958–1961) Ilku Pál (1961–1973) Nagy Miklós (1973–1974) Polinszky Károly (1974–1980) Orbán László (1974–1976) Pozsgay Imre (1976–1982) Köpeczi Béla (1982–1988) Czibere Tibor (1988–1989) Glatz Ferenc (1989–1990)
Oktatási és kulturális miniszterek	Andrásfalvy Bertalan (1990–1993) Mádl Ferenc (1993–1994) Fodor Gábor (1994–1995) Magyar Bálint (1996–1998) Pokorni Zoltán (1998–2001)
Nemzeti kulturális örökség miniszterei	Hámori József (1998–1999) Rockenbauer Zoltán (2000–2002) Görgey Gábor (2002–2003) Hiller István (2003–2005) Bozóki András (2005–2006)
Oktatási miniszterek	Pálinkás József (2001–2002) Magyar Bálint (2002–2006)
Oktatási és kulturális miniszter	Hiller István (2006–2010)
Nemzeti erőforrás minisztere	Réthelyi Miklós (2010–2012)
Emberi erőforrások miniszterei	Balog Zoltán (2012–2018) Kásler Miklós (2018–2022)
Belügyminiszter	Pintér Sándor (2022–)

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökei

dr. Berzeviczy Albert (1895–1904) gróf Széchényi Imre (1904–1905) gróf Andrássy Géza (1905–1907) gróf Andrássy Géza és Muzsa Gyula (1907–1927) Muzsa Gyula (1927–1940) dr. Prém Lóránd (1941–1944) Jámbor Alajos és Barcs Sándor (1947–1948) Sebes Gusztáv és Ábrai Zsigmond (1948–1951) Hegyi Gyula (1951–1958) Hegyi Gyula, Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán (1958–1962) Hegyi Gyula (1962–1964) Egri Gyula (1964–1969) dr. Beckl Sándor (1969–1978) Buda István (1978–1986) Deák Gábor (1986–1989) Schmitt Pál (1989–2010) Borkai Zsolt (2010–2017) Kulcsár Krisztián (2017–2022) Gyulay Zsolt (2022– )

Nemzetközi katalógusok	WorldCat: E39PBJjdj9gbgr9DDVWRwJVKVC VIAF: 47543765 OSZK: 000000008736 NEKTÁR: 151956 PIM: PIM46933 LCCN: nr94006612 ISNI: 0000 0000 7819 8898 GND: 117589748 SUDOC: 080848168 NKCS: jx20131217002 BNF: cb11136343n BNE: XX1205044