Farkasrév

Ez a cikk a Farkasrév témával foglalkozik, amely különböző területeken nagy érdeklődést váltott ki. A Farkasrév felkeltette a kutatók, akadémikusok, szakemberek és a nagyközönség figyelmét a mai jelentőségének köszönhetően. Ez a cikk a Farkasrév-hez kapcsolódó különböző megközelítéseket, nézőpontokat és szempontokat vizsgálja meg azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjon erről a kérdésről. A Farkasrév eredetétől a társadalomra gyakorolt ​​​​hatásáig alaposan megvizsgáljuk, mit jelent a Farkasrév, és milyen hatásai vannak a különböző kontextusokban. Ezen túlmenően a Farkasrév-hez kapcsolódó lehetséges jövőbeli perspektívákat és trendeket elemezzük, hogy megértsük a hosszú távú előrejelzését.

Farkasrév (Vadu Izei)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségFarkasrév
Rangközségközpont
Irányítószám437365
Körzethívószám0x62
SIRUTA-kód106657
Népesség
Népesség2136 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség1,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület16,85 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 23″, k. h. 23° 55′ 52″47.889700°N 23.931100°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 23″, k. h. 23° 55′ 52″47.889700°N 23.931100°E
Farkasrév weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasrév témájú médiaállományokat.

Farkasrév (románul: Vadu Izei, 1968-ig Vad, jiddisül וואד) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramarosszigettől hat kilométerre délkeletre, a Mára bal partján, az Iza beömlésénél, dombvidéken fekszik.

Nevének eredete

Magyar és román nevének alaptagja azonos jelentésű – vad a magyar 'rév'. 1808-ban egyik neveként feltűnt a Brod, amely közszóként ugyanezt jelenti. A magyar név előtagja arra a Farkas mesterre utal, aki 1383–84-ben máramarosi ispán volt. Először a falu is ekkor, 1383-ban fordul elő, Farkasrev alakban, majd 1397-ben mint Rew. Mai hivatalos román nevének jelentése 'Izaréve'.

Története

Kezdetben vegyesen jobbágyi–kisnemesi, a 17. századtól jobbágyfalu volt. Egy Lázár nevű helyi nemest 1514-ben, a Dózsa György-féle parasztfelkelésben való részvétele miatt vagyonfosztásra ítéltek. A 16. század közepétől a szomszédos Kaszó vidéki falvak román nemesei és a máramarosszigeti polgárok birtokolták, a 17. század elején nagy része Bethlen Istváné lett, majd a század közepén egésze a kincstáré. Későbbi birtokosai közé tartozott 1671-ben Thököly Imre, az 1680-as–1700-as években Perényi Mária. 1767-ben részben kamarai, részben Vécsey-birtok volt.[1] Görögkatolikus iskoláját először 1816-ban említik.[2] Az 1860-as években Várady Gábor udvarháza állt benne. Fatemplomát 1758-ban Bárdfalváról szállították ide, de a kőtemplom elkészülte után, 1884-ben vissza is vitték Bárdfalvára. A 20. század elején Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott.

1838-ban 449 görögkatolikus vallású lakosa volt.[3]

1910-ben 1999 lakosából 1817 volt román, 155 német (jiddis) és 25 magyar anyanyelvű; 1831 görögkatolikus és 163 zsidó vallású.

2002-ben 2310 lakosából 2304 volt román nemzetiségű; 2070 ortodox és 71 görögkatolikus vallású.

Nevezetességek

Testvértelepülése

Hivatkozások

  1. ↑ Livia Ardelean: Eine Beschreibung des Marmaroser Komitats. der Bezirk Szigeth. Memoria Ethnologica 42-3 (2012) Archiválva 2014. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ↑ Bökényi Dániel: Máramaros vármegye tanügyének multja és jelene. M.-Sziget, 1894, 183. o.
  3. ↑ 'Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838'. . (Hozzáférés: 2015. május 30.)

Források

További információk