Ebben a cikkben elemezzük a Szeklence hatását a mai társadalomra. A Szeklence évek óta érdeklődés és vita téma, hatása a mindennapi élet különböző területein megfigyelhető. A történelem során a Szeklence döntő szerepet játszott a kulturális identitások kialakításában, a politikai döntéshozatalban és az interperszonális kapcsolatok alakulásában. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Szeklence különböző perspektíváit és relevanciáját a mai világban. Ez a cikk átfogó és tárgyilagos képet kíván nyújtani a Szeklence hatásáról, hogy kritikai és konstruktív gondolkodásra ösztönözze ezt a ma oly fontos kérdést.
Szeklence (Сокирниця) | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) | ||
Járás |
| ||
Község | Huszt község (2020–) | ||
Rang | falu | ||
Irányítószám | 90450 | ||
Körzethívószám | +380 03142 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5217 fő (2001) +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 183 m | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szeklence témájú médiaállományokat. |
Szeklence (ukránul: Сокирниця , oroszul: Сокирница , csehül: Sekernice) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Huszttól 10 km-re délkeletre a Szeklence-patak partján.
Fatemploma a 17. század elején épült, melyet 1751-ben Szászfaluról ajándékként költöztettek át mai helyére.
1910-ben 2496, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.
Ma 4800 lakosa van.
A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.