Felsőapsa
Az alábbiakban bemutatott cikkben körbejárjuk a Felsőapsa-et, feltárva annak fontosságát és relevanciáját különböző kontextusokban. A történelemben betöltött szerepétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a Felsőapsa az idők során érdeklődés és vita téma volt. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Felsőapsa különböző perspektíváit és nézőpontjait, hogy jobban megértsük hatását és jelentését. Kétségtelen, hogy a Felsőapsa egy olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy reflektáljunk és megkérdőjelezzük korábbi tudásunkat, ezért kérjük, hogy folytassa az olvasást, hogy többet tudjon meg erről az érdekes témáról.
| Felsőapsa (Верхнє Водяне) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Rahói járás (2020–) |
| Község | Nagybocskó község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1947 |
| Irányítószám | 90611 |
| Körzethívószám | 3132 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 393 m |
| Terület | 8,908 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 23° 58′ 05″48.009444°N 23.968056°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 23° 58′ 05″48.009444°N 23.968056°E | |
 Felsőapsa
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Felsőapsa (ukránul: Верхнє Водяне , románul: Apşa de Sus) falu Kárpátalja Rahói járásában.
Földrajz
Átfolyik rajta az Apsica, melybe itt torkollik a Tyusag.
Általános információk
Közigazgatásilag hozzátartozik: Almáspatak (Sztrimba): 90612, valamint önálló irányítószám nélkül Rika (település) (Ricsana) és Tyuság (Tjusag).
Nevének eredete
Nevét a hagyományok szerint az Apeczka havasokban eredő Apsa folyóról kapta, mely keresztülfolyik rajta.
Története
Felsőapsa nevét 1406-ban említette először oklevél Superior Apcha néven. A magyar alapításúnak tartott település az 1300-as évek utolsó évtizedeiig a Kusalyi Jakcs család birtokai közé tartozott. 1387-ben Zsigmond király a Kusalyi Jakcsoktól csere útján Szász fia Máramarosi János-nak adta, később pedig az Urmezei családé lett.
1429 után helybeli román nemesek birtoka volt, de a század végén a ruszin falukkal rendelkező csebi Pogány családé lett, kiknek birtokában eloroszosodott, de a településnek a 16. században még tekintélyes magyar lakossága is lehetett. Felsőapsa ismert birtokosai voltak még: 1550-ben Brodarics Máté, 1600-ban Pogány György, Pogány Péter, Pernyeszi Imre.
A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Szigeti járásához tartozott.
1910-ben 4704 lakosából 50 magyar, 1027 német, 3594 román volt. Ebből 3646 görögkatolikus, 1029 izraelita volt.
Lakóinak száma (2003): összesen 6873 fő, Felsőapsa = 5219 fő; Almáspatak (Sztrimba) = 1320 fő, Rika + Tyuság = kb. 300 fő.
Források
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.
