Rosztoka
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Rosztoka milyen hatással volt a modern társadalomra. A Rosztoka megjelenése óta mind az akadémikusok, mind a nagyközönség érdeklődésének témája. Ennek a cikknek az a célja, hogy részletesen elemezze a Rosztoka szerepét a mindennapi élet különböző területein, valamint a kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását. Kritikus és reflektív pillantással megvizsgáljuk a Rosztoka-et körülvevő különféle árnyalatokat és perspektívákat, hogy jobban megértsük a hatókörét és jelentését a mai világban.
| Rosztoka (Розтока) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Fülöpfalva község |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 90011 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 680 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 41′ 54″, k. h. 23° 18′ 31″48.698333°N 23.308611°EKoordináták: é. sz. 48° 41′ 54″, k. h. 23° 18′ 31″48.698333°N 23.308611°E | |
 Rosztoka
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rosztoka témájú médiaállományokat. | |
Rosztoka (ukránul: Розтока , szlovákul: Rostoka) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Fekvése
Ökörmezőtől 32 km-re északnyugatra fekszik, Fülöpfalvához tartozik.
Története
Rosztoka a 17. században települt Verhovinai falu. Nevét 1651-ben említette először oklevél Roztoka néven. Roztokát a Lipcseiek telepítették, de a Dolhaiaknak is volt benne birtokrészük.
A településnek 1910-ben 535 lakosából 5 magyar, 68 német, 462 román volt. Ebből 467 görögkatolikus, 68 izraelita volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Ökörmezői járásához tartozott.
Nevezetességek
- Ortodox fatemploma - a 17. században épült 1759-ben nyerte el mai külsejét. Szűz Mária bemutatásának tiszteletére van szentelve.
Források
- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
