Ebben a cikkben a Mihálka lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, amely téma az idők során sok ember figyelmét felkeltette. Az eredetétől a legújabb kutatásokig és trendekig elmerülünk a Mihálka és mindent, amit magában foglal, részletes elemzésében. Ezeken az oldalakon a Mihálka-hez kapcsolódó számos oldalt és perspektívát, valamint a terület szakértőinek véleményét és tapasztalatait fedezhetjük fel. Foglalkozni fogunk a társadalomra gyakorolt hatásával, a jövőre vonatkozó lehetséges következményeivel és a tanulmányból levezethető lehetséges gyakorlati alkalmazási lehetőségekkel. Készüljön fel egy izgalmas felfedezőútra a Mihálka-ről és mindenről, ami körülveszi.
Mihálka (Крайниково) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Huszt község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1389 |
Irányítószám | 90452 |
Körzethívószám | +380 03142 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 200 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mihálka témájú médiaállományokat. |
Mihálka (ukránul: Крайниково) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Huszttól délkeletre, Husztsófalva és Száldobos közt fekvő település.
Mihálka' nevét 1389-ben említette először oklevél villa Karaynokfalua néven. 1462-ben Myhalfalua, 1604-ben Krajnikfalva alias Mihalkafalva néven írták.
1389-ben királyi birtok volt, de 1391-ben a Rosályi Kún család szerezte meg. Később is a Rosályi Kúnok, rokonságuk és leszármazottaik birtoka volt. Ismert birtokosai: 1550-ben Rosályi Kún László, Pesti András, 1600-ban Rosályi Kún László, Gáspár és Péter özvegyének birtoka volt.
1910-ben 784 lakosából 15 magyar, 42 német, 727 ruszin volt. Ebből 737 görögkeleti, 41 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott.
A falu 1991-ben Száldobos társközsége volt, közel ezer lakossal.