Szurdok (Románia)
Manapság a Szurdok (Románia) egy nagyon fontos probléma, amely világszerte érinti az embereket. A Szurdok (Románia) eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig a szakértők és a polgárok vita és elmélkedés tárgya volt. Ebben a cikkben a Szurdok (Románia) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az idők folyamán bekövetkezett fejlődésétől a mai relevanciáig. Megvizsgáljuk azt is, hogy a Szurdok (Románia) hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, és megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat a Szurdok (Románia)-hez kapcsolódó kihívások kezelésére. Reméljük, hogy ezzel a feltárással teljesebb és mélyebb képet adunk a Szurdok (Románia)-ről és annak a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáról.
| Szurdok (Strâmtura) | |
.JPG) | |
| A görögkatolikus fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Szurdok |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437310 |
| SIRUTA-kód | 109014 |
| Népesség | |
| Népesség | 2242 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Népsűrűség | 24,48 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 339 m |
| Terület | 91,57 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 46′ 28″, k. h. 24° 08′ 09″47.774312°N 24.135753°EKoordináták: é. sz. 47° 46′ 28″, k. h. 24° 08′ 09″47.774312°N 24.135753°E | |
 | |
| Szurdok weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szurdok témájú médiaállományokat. | |
Szurdok (románul: Strâmtura, jiddisül סטרימטרה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Fekvése
Máramarosszigettől 28 kilométerre délkeletre, az Iza jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Román és magyar neve azonos jelentésű. Valószínűleg az Izának a falu és Barcánfalva között, a Piatra Țiganului és Prisaca hegyek alkotta szűkületéről kapta. 1326-ban terra Zurduky, 1407-ben Zwrduk néven szerepelt. 1408-ban mint Borzanfalva is előfordult, ami arra utal, hogy az alapító Szaniszló kenéz apjának, Sztánnak a másik neve Borzan volt.
Története
1326 után telepítette Sztán fia Szaniszló (Stanislaus) kenéz, román lakossággal. 1411-ben Bogdán fia János, a Dolhai család alapítója szerezte meg. A későbbiekben jobbágyfalu volt. 1848-ban görögkatolikus papja, Man János nemzetőrtisztként szolgált. Zsidó lakói híres kóser juhsajtot készítettek. (A legtöbb közülük a Stern családnevet viselte.)
1838-ban 1345 görögkatolikus és 30 zsidó vallású lakosa volt.[1]
1910-ben 3287 lakosából 2899 volt román, 357 német (jiddis) és 31 magyar anyanyelvű; 2908 görögkatolikus és 357 zsidó vallású.
2002-ben 2932 lakosából 2931 volt román nemzetiségű; 2633 ortodox és 266 görögkatolikus vallású.
Nevezetességei
- Görögkatolikus fatemploma 1771-ben épült és 1775-ben festették ki. Teljesen eltér a máramarosi fatemplomok megszokott stílusától.
- Máramarosban utolsóként itt használják még a havasi kürtöt.
Jegyzetek
Források
- Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Bp., 1943
- A fatemplom ismertetése (angolul)
További információk
- A Botizan család 1700-ban, tölgyboronákból épült lakóháza a máramarosszigeti skanzenban (románul)
- A görögkatolikus parókia honlapja Archiválva 2020. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
