Jávorfalu

A következő cikk a Jávorfalu problémájával foglalkozik, amely az elmúlt években vált aktuálissá. A Jávorfalu megjelenése óta nagy érdeklődést váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében, vitákat és reflexiókat váltva ki fontosságáról és hatásáról különböző területeken. A Jávorfalu tanulmányozás és vita tárgyává vált különböző területeken, legyen szó többek között a tudományról, a technológiáról, a történelemről, a politikáról, a kultúráról. Ebben a cikkben a Jávorfalu-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük annak érdekében, hogy átfogó és átfogó képet kapjunk jelentéséről és következményeiről.

Jávorfalu (Stejera)
A falu fatemploma
A falu fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségNagynyíres
Rangfalu
KözségközpontNagynyíres
Irányítószám437191
SIRUTA-kód108320
Népesség
Népesség43 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 23° 25′ 28″47.441899°N 23.424438°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 31″, k. h. 23° 25′ 28″47.441899°N 23.424438°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Jávorfalu témájú médiaállományokat.

Jávorfalu (románul: Stejera) település Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Nagykörtvélyestől északnyugatra fekvő település.

Története

Jávorfalu a Körtvélyes hegy alatti, csodálatos természeti környezetű völgyben fekvő pici település.

A falu a kővári uradalomhoz tartozott, majd a 14. és a 15. században a Drágfi család birtoka volt.

A Drágfi család kihaltával 1555 után a Kővárvidékkel együtt koronabirtok lett.

A 17. század végén a településre a gróf Teleki család kapott királyi adományt. Az övék maradt egészen a 19. század derekáig.

Borovszky még a 20. század elején írta a faluról: "Kisközség a nagysomkúti járásban. Fából épült 30 házból áll, és 158 görögkatolikus oláh lakosa van. Határa 954 hold…Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Nagynyíres."

A falu a trianoni békeszerződés előtt Szatmár megye nagysomkúti járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus fatemploma – 1800-ban épült.

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek