Kissikárló
Mai cikkünkben a Kissikárló lenyűgöző világába fogunk beleásni. Az eredetétől a mai hatásig megvizsgáljuk mindazokat a releváns szempontokat, amelyek a Kissikárló-et mind a szakértők, mind a témában csak most kezdődő témává teszik. Elemezzük a Kissikárló körül létező különböző megközelítéseket és véleményeket, valamint a társadalomra, a kultúrára és általában a világra gyakorolt hatását. Készüljön fel, hogy elmerüljön egy informatív és gazdagító utazásban, amely elvezeti Önt a Kissikárló új perspektívájának felfedezéséhez.
| Kissikárló (Bârgău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Nagysikárló |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagysikárló (Cicârlău) |
| Irányítószám | 437096 |
| SIRUTA-kód | 107680 |
| Népesség | |
| Népesség | 272 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 23° 23′ 59″47.683438°N 23.399712°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 00″, k. h. 23° 23′ 59″47.683438°N 23.399712°E | |
 | |
Kissikárló (Bârgău), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
Nagybányától nyugatra, a Szamos jobb partján, Nagysikárló és Balotafalu közt fekvő település.
Története
Kissikárló, Sikárló nevét 1493-ben említette először oklevél Sykarlo néven.
1808-ban Sikallo (Kis-), Borgo, 1913-ban Kissikárló néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
Kis-Sikárló, románul Borgó, Szatmár vármegyében, 315 görög katholikus, 6 zsidó lakossal...
Kissikárló mindvégig a szinéri uradalom része volt és a XVI. századig a Meggyesaljai Morócz családé volt, a család tagjai közül Simon, meggyesi bán fiai, 1407-ben panaszt emeltek Bélteki Balk fiai ellen, mert a falut felégették.
A Moróczok után a Báthoryak örökölték, akik 1520-ban osztoztak meg a birtokon.
1614-ben a királyi kamara zálogbirtoka volt és ekkortájt pusztaként szerepelt, ahol Ankreiter Mihály a Báthory-hagyatékból részt kapott. Ezután a szatmári vár tartozéka, majd 1711-ben gróf Károlyi Sándoré lett, majd a Károlyiaké volt egészen a 19. század közepéig.
1910-ben 241 lakosából 33 magyar, 208 románvolt. Ebből 10 római katolikus, 208 görögkatolikus, 15 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Szinérváraljai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma - 1899-ben épült.
Jegyzetek
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
- Borovszky Samu: Satmár vármegye