Erdőszáda
A Erdőszáda cikkben egy olyan témában fogunk elmélyülni, amely így vagy úgy mindannyiunkat foglalkoztat. Korunktól, szakmánktól, személyes érdeklődési körünktől függetlenül ez a téma mindenki számára aktuális. Ennek mentén fogunk feltárni a Erdőszáda-hez kapcsolódó különböző szempontokat, adatokat és véleményeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk a témáról. Akár ismerjük a Erdőszáda-et, akár most hallunk először róla, ez a cikk arra ösztönöz bennünket, hogy gondolkodjunk el, tanuljunk meg és kérdőjelezzük meg a Erdőszáda-ről alkotott saját értelmezésünket.
| Erdőszáda (Ardusat) | |
 | |
| Dégenfeld kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Erdőszáda |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 437005 |
| SIRUTA-kód | 107010 |
| Népesség | |
| Népesség | 1916 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 13 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 39′ 07″, k. h. 23° 21′ 37″47.651944°N 23.360278°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 07″, k. h. 23° 21′ 37″47.651944°N 23.360278°E | |
 | |
| Erdőszáda weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőszáda témájú médiaállományokat. | |
Erdőszáda (románul Ardusat) falu Romániában, Máramaros megyében.
Fekvése
Máramaros megyében, Nagybányától délnyugatra, Barlafalu délkeleti szomszédjában található.
Története
Erdőszáda és környéke ősidők óta lakott hely volt, határában még az 1900-as évek elején is láthatók voltak egy régi földvár nyoma A település neve már a 14. században feltűnt az oklevelekben, ekkor a kővári uradalomhoz tartozott, és a Drágfi család birtokában volt. Erdőszáda nevét a korabeli iratokban 1427-ben Erdewdzad, 1470-ben Erdeuzada alakban írták. A Drágfiak 1424. évi osztozásakor a falu a Bélteki uradalom része lett, s az övék maradt 1470-ig, 1470-ben Bélteki Mihály hűtlensége miatt annak birtokát a Drágfiak kapták meg, s az övék volt egészen a XVI. század közepéig, amikor is a Drágfi család kihalt.
A Drágfiak kihaltával az erdélyi fejedelemé, s annak adományából a Báthoryaké, vagy a magyar királyé lett, aki a birtokot, s a falut az Erdőszádai uradalom központjává tette, és Szatmárhoz csatolta. 1592-ben az erdőszádai uradalomhoz tartoztak: Magyarerdőszáda, Oláherdőszáda, Remetemező, Balotafalva, Barlafalva, Papbikó, Válaszút, Szilistye, Szakállasbikó, Aranyos, Tomány, Farkasaszó, Oláhtótfalu.
1634-ben Erdőszádára Zsegenyey Borbála és báró Károlyi Mihály özvegye kapott királyi adományt. Egy évszázadig a gróf Károlyiaké volt, de 1784-ben gróf Haller Erzsébeté, báró Hunyady János özvegyéé lett. A Hunyadyaktól gróf Dégenfeld Miksa vette meg. A 20. század elején Dégenfeld Sándor volt a település birtokosa, a település Szatmár vármegyéhez tartozott. Az 1900-as évek elején Borovszky a következőket írta még a településről: „Erdőszáda kisközség a nagybányai járásban, 275 házzal, és 1278 lakossal. Ezek közül 99 magyar, 40 német, 1137 görögkatolikus oláh. Határa 3615 kataszteri hold.”
Nevezetességek
- Görögkatolikus templom
- Dégenfeld kastély
Jegyzetek
Források
- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
