Groppa
A mai világban a Groppa olyan téma, amely továbbra is érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Groppa sok ember figyelmét felkeltette. A kezdetektől napjainkig a Groppa fontos szerepet játszott a társadalomban, befolyásolva a mindennapi élet különböző aspektusait. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Groppa hatását és annak mai relevanciáját, különböző perspektívákat és nézőpontokat vizsgálva annak érdekében, hogy jobban megértsük jelentőségét és lehetséges következményeit a jövőre nézve.
| Groppa (Groape) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarlápos város |
| Irányítószám | 435608 |
| SIRUTA-kód | 106906 |
| Népesség | |
| Népesség | 58 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 26′ 40″, k. h. 23° 43′ 31″47.444490°N 23.725301°EKoordináták: é. sz. 47° 26′ 40″, k. h. 23° 43′ 31″47.444490°N 23.725301°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Groppa témájú médiaállományokat. | |
Groppa, 1910 és 1918 között Haragosalja (románul: Groape) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Fekvése
Magyarlápostól 15 kilométerre nyugatra, a Lápos folyó jobb partjához közel található.
Nevének eredete
Neve az 'árok' jelentésű román groapă szóból való. Először 1638-ban említették, Groppa alakban. A helységnévrendezés idején megalkotott neve arra utal, hogy a Haragos-hegy lábánál fekszik.
Története
A 17. század elején, Kővár vidékén keletkezett román jobbágyfalu. A hagyomány szerint Prelukáról és más Kővár vidéki falvakból beköltözők alapították. 1719-ig a kincstár, azután a Teleki család birtoka volt. 1876-ban Szolnok-Doboka vármegyéhez csatolták. A 19. század végén lakói különböző famunkákkal – favágással, faragással, kádár- és ácsmesterséggel – foglalkoztak. 1940 és 1945 között Macskamezőhöz tartozott.
1850-ben 60 görögkatolikus, 2002-ben 91 ortodox vallású román lakosa volt.
Látnivalók
- Ortodox fatemploma 1830-ban épült.
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája III.: A vármegye községeinek részletes története (Deés–Gyurkapataka). Közrem. Tagányi Károly, Réthy László. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900. 553–555. o.
Jegyzetek
Képek
-
A fatemplom
.JPG)
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||