Napjainkban a Kisbánya (Románia) egyre nagyobb érdeklődés témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kisbánya (Románia) jelentős jelentőségre tett szert különböző területeken, a gazdaságtól a kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kisbánya (Románia) életünkre gyakorolt hatását, és azt, hogyan fejlődött az idők során. Az eredetétől a mai relevanciájáig megvizsgáljuk azokat a különféle szempontokat, amelyek a Kisbánya (Románia)-et olyan fontossá teszik ma. Ezenkívül elemezzük a különböző ágazatokban gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat.
Kisbánya (Chiuzbaia) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Rang | falu |
Községközpont | Felsőbánya |
Irányítószám | 435101 |
SIRUTA-kód | 106700 |
Népesség | |
Népesség | 552 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbánya témájú médiaállományokat. | |
Kisbánya (Chiuzbaia), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
A Rozsály hegy alatt, Felsőbányától északnyugatra, Felsőbánya, Krácsfalva és Alsófernezely közt fekvő település.
Kisbánya 1579 után Felsőbánya határában létesült, miután 1579-ben a szepesi kamara elnöke, Paczoth János rendeletében megengedte, hogy Felsőbánya városa a Szent János-patak mellett falut, bányát és kohót építtethet és nagyobb számú munkást fogadhat fel, megvetve ezzel Kisbánya falu alapját, mely eleinte Felsőbánya város tulajdona volt és Szatmár vármegyéhez tartozott.
1851-ben Kis-Bánya, 1888-ban Kisbánya telep, 1913-ban Kisbánya, 1921-ben Chiuzbaia Kisbánya néven írták.
1612-ben aztán Bethlen Gábor fejedelem Felsőbánya városát a Kisbányát illető jogaiban meg is erősítette.
1800-ban Kisbánya falu 86 házból állt és összes népessége 445 lélek volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Kis-Bánya, Szatmár vármegyében, a felsőbányai határra építve, 425 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal."
A település lakói régen híres guba- és pokróckészítők is voltak.
1910-ben 833 lakosából 4 magyar, 829 román volt. Ebből 829 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.