Kisbánya (Románia)

Napjainkban a Kisbánya (Románia) egyre nagyobb érdeklődés témává vált a társadalomban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Kisbánya (Románia) jelentős jelentőségre tett szert különböző területeken, a gazdaságtól a kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kisbánya (Románia) életünkre gyakorolt ​​hatását, és azt, hogyan fejlődött az idők során. Az eredetétől a mai relevanciájáig megvizsgáljuk azokat a különféle szempontokat, amelyek a Kisbánya (Románia)-et olyan fontossá teszik ma. Ezenkívül elemezzük a különböző ágazatokban gyakorolt ​​hatását, és azt, hogy hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat.

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kisbánya (egyértelműsítő lap).
Kisbánya (Chiuzbaia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
Rangfalu
KözségközpontFelsőbánya
Irányítószám435101
SIRUTA-kód106700
Népesség
Népesség552 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 23° 40′ 50″47.699548°N 23.680560°EKoordináták: é. sz. 47° 41′ 58″, k. h. 23° 40′ 50″47.699548°N 23.680560°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbánya témájú médiaállományokat.

Kisbánya (Chiuzbaia), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése

A Rozsály hegy alatt, Felsőbányától északnyugatra, Felsőbánya, Krácsfalva és Alsófernezely közt fekvő település.

Története

Kisbánya 1579 után Felsőbánya határában létesült, miután 1579-ben a szepesi kamara elnöke, Paczoth János rendeletében megengedte, hogy Felsőbánya városa a Szent János-patak mellett falut, bányát és kohót építtethet és nagyobb számú munkást fogadhat fel, megvetve ezzel Kisbánya falu alapját, mely eleinte Felsőbánya város tulajdona volt és Szatmár vármegyéhez tartozott.

1851-ben Kis-Bánya, 1888-ban Kisbánya telep, 1913-ban Kisbánya, 1921-ben Chiuzbaia Kisbánya néven írták.

1612-ben aztán Bethlen Gábor fejedelem Felsőbánya városát a Kisbányát illető jogaiban meg is erősítette.

1800-ban Kisbánya falu 86 házból állt és összes népessége 445 lélek volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Kis-Bánya, Szatmár vármegyében, a felsőbányai határra építve, 425 görög katholikus lakossal, s anyatemplommal."

A település lakói régen híres guba- és pokróckészítők is voltak.

1910-ben 833 lakosából 4 magyar, 829 román volt. Ebből 829 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye Nagybányai járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus temploma – 1871-ben épült.

Hivatkozások

Források

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.