Láposhidegkút

Az alábbiakban bemutatott cikkünkben kimerítően és részletesen foglalkozunk a Láposhidegkút témával. A Láposhidegkút napjainkban nagy jelentőségű téma, amely számos területen nagy érdeklődést és vitát vált ki. A cikkben végig elemezzük a Láposhidegkút-re vonatkozó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint történelmi jelentőségét és a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Megvizsgáljuk a Láposhidegkút jövőbeli következményeit és a lehetséges megoldásokat vagy intézkedéseket, amelyeket ezzel kapcsolatban meg lehetne tenni. Ezzel a cikkel a Láposhidegkút globális és teljes vízióját kívánjuk nyújtani, azzal a céllal, hogy hozzájáruljunk a témával kapcsolatos vitához és tudáshoz.

Láposhidegkút (Mocira)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségLénárdfalva
Rangfalu
KözségközpontLénárdfalva
Irányítószám437228
SIRUTA-kód106443
Népesség
Népesség1346 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság3
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 23″, k. h. 23° 31′ 30″47.622950°N 23.525060°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 23″, k. h. 23° 31′ 30″47.622950°N 23.525060°E
Térkép

Láposhidegkút (románul: Mocira) falu Romániában, Máramaros megyében.

Fekvése

Máramaros megyében, Nagybányától délre, a Lápos mellett fekvő település.

Története

Hidegkút (Láposhidegkút) régi magyar község, nevét már 1405-ben említették, ekkor Hydegkwth-nak írták.

A település a nagybányai uradalomhoz tartozott, s azzal együtt kapta a szerb fejedelem 1411-ben.

1592-ben a bányai uradalommal a szatmári vár tartozéka volt.

1602-ben birtokosa volt Szabó István fia Farkas.

1654-ben Way Péter, és báró Bánffyaké, majd a gróf Bethlen család szerzi meg.

A 19. század közepéig a gróf Bethlen családé volt, amely itt kastélyt is építtetett magának.

A 20. században Bartul Gábornak volt itt birtoka.

A faluban a 20. század közepéig nagy zöldség- és káposztatermelés is folyt.

Láposhidegkút a trianoni békeszerződés-ig Szatmár vármegyéhez tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus templom – 1858-ban épült.

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Jegyzetek