Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Magyarkékes témáját, és elemezzük számos oldalát és lehetséges következményeit. Az eredetétől a mai relevanciájáig a Magyarkékes mélyreható elemzésébe merülünk, hogy megértsük a különböző területekre gyakorolt hatását. Különféle nézőpontokkal és véleményekkel fogunk foglalkozni a Magyarkékes-ről, azzal a céllal, hogy átfogó és kiegyensúlyozott képet adjunk erről a témáról. Reméljük, hogy ezzel a cikkel olvasóinknak mélyebb megértést adunk a Magyarkékes-ről, és kritikai elmélkedést segítünk elő annak fontosságáról az életünkben.
Magyarkékes (Unguraș) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Szakállasdombó |
Rang | falu |
Községközpont | Szakállasdombó |
Irányítószám | 437151 |
SIRUTA-kód | 108099 |
Népesség | |
Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Magyarkékes falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megyében, Felsőbányától délnyugatra fekvő település.
A Kékes völgyében épült kis község a nagybányai uradalomhoz tartozott, sorsa is azzal volt egy.
1594-ben az Orbán család volt birtokosaként említve.
1628-ból fennmaradt tanúvallomásban felsorolják lakosainak neveit is: Bóta, Móka, Horgos és Szilassy nevű családok éltek itt.
A XVII. század végén a nagybányai jezsuiták foglalták vissza az itteni református templomot, ami után a magyarok helyét csakhamar oláhok foglalták el.
1810-ben a báró Bánffy család, a Szodoraiak és a királyi kincstár is birtokos volt itt.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
A trianoni békeszerződés előtt Magyarkékes Szatmár vármegyéhez tartozott.