A mai világban a Deskófalva olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. Akár tudományos, akár szakmai vagy személyes területen, a Deskófalva világszerte sok ember kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Deskófalva tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt, és továbbra is aktuális és releváns téma a mai társadalomban. Ebben a cikkben részletesen és átfogóan tárjuk fel a Deskófalva hatását és fontosságát, valamint a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt hatásait.
Deskófalva (Дешковица) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Huszti járás (2020–) |
Község | Ilosva község |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1581 |
Irányítószám | 90115 |
Körzethívószám | 3144 |
Népesség | |
Teljes népesség | 690 fő (2001) |
Népsűrűség | 339,9 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 182 m |
Terület | 2,03 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Deskófalva témájú médiaállományokat. |
Deskófalva (ukránul: Дешковица) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Ilosvától északnyugatra fekvő település.
Deskófalva nevét 1581-ben említette először oklevél, mikor a Sigo-patak és Sztremtura-hegy körüli területekre Mágócsi Gáspár kenézséget adott új helység alapítása céljából Deskó Andrásnak, később a település tőle kapta a Deskófalva bevet is.
Deskófalva a Munkácsi vár tartozékai közé tartozott, a vár urai voltak mindenkori birtokosai is. 1672-ben az akkori úrbéri összeírás már említette papját, Pap Lászlót is.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Felvidéki járásához tartozott. 1910-ben 469 lakosából 29 magyar, 26 német, 414 ruszin volt. Ebből 402 görögkatolikus, 53 izraelita volt.
A templom melletti fa harangláb egy idős a templommal, A harangtorony háromrészes, zömök épületét lapos eresz, alacsony törzs és sátortető jellemzi.