Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Fedelesfalva milyen hatást gyakorol a modern társadalomra, és hogyan alakította életünket olyan módon, ahogyan korábban elképzelni sem tudtuk. Megérkezése óta a Fedelesfalva vita és vita tárgya, egyformán izgalmat és aggodalmat keltve. Az évek során a Fedelesfalva hatalmas erőnek bizonyult, amely megváltoztatta interakciónk, kommunikációnk és a minket körülvevő világhoz való viszonyulásunkat. Egy átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Fedelesfalva hogyan befolyásolta mindennapi életünk különböző aspektusait, az információfogyasztástól a másokhoz való viszonyunkig. Készüljön fel egy lenyűgöző utazásra, hogy felfedezze a Fedelesfalva hatását, és azt, hogy hogyan fogja továbbra is alakítani jövőnket.
Fedelesfalva (Крите) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Kölcsény község |
Rang | falu |
Irányítószám | 89630 |
Népesség | |
Teljes népesség | 346 fő (2001) |
Népsűrűség | 522,66 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 449 m |
Terület | 0,662 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Fedelesfalva (ukránul: Крите) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Munkácstól északra, Nádaspatak és Hegyrét közt fekvő település.
A Pallas nagy lexikona 1891-ben írta a településről:
Fedelesfalva kisközség Bereg vármegye munkácsi járásában, 146 ruthén lakossal. 1581-ben Mágócsi Gáspár, Munkács birtokosa a Fedeles nevü családnak kenézi kiváltságot adott arra nézve, hogy Olenyova falut benépesítse; ehelyett azonban a családbeliek itt telepedtek le és az irtott erdőterületen idegen jobbágyokat megszállítván, a falut a kenéz család nevéről Fedelesfalvának nevezték el. 1711-ben a svédek itt nagy pusztitást vittek végbe.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott.
1910-ben 227 lakosából 28 német 199 ruszin volt. Ebből 199 görögkatolikus, 28 izraelita volt.