Nagymuzsaly

A jelenlegi kontextusban a Nagymuzsaly a közvélemény széles spektrumát nagy érdeklődésre számot tartó releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár szakmai befolyása miatt, a Nagymuzsaly felkeltette a különböző korú, kultúrájú és foglalkozású emberek figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Nagymuzsaly-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a mai helyzetéig. Elemezzük jelentőségét, következményeit, és azt, hogy hogyan alakította vagy fogja alakítani a körülöttünk lévő világot. A Nagymuzsaly-ről szerzett korábbi ismereteitől függetlenül ez a cikk értékes információkkal fog szolgálni, és felkéri Önt, hogy gondolkodjon el az életében betöltött jelentőségéről.

Nagymuzsaly (Мужієве)
Falusi tanács
Falusi tanács
Nagymuzsaly címere
Nagymuzsaly címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBeregszász község
Rangfalu
PolgármesterFicáj László Ivanovics
Irányítószám90260
Körzethívószám+380 3141 71
Népesség
Teljes népesség1200 fő (2025) +/-
Magyar lakosság1714
Népsűrűség1862 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület11,2 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180278°N 22.705833°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″48.180278°N 22.705833°E
Nagymuzsaly (Kárpátalja)
Nagymuzsaly
Nagymuzsaly
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat.

Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.

Fekvése

A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.

Nevének eredete

Neve szláv személynévből (Muzej) ered.

Története

Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt. 1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, és határát is leiratta. 1280-ban IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta a települést. 1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.

A romtemplom

Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el. A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.

Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elől rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

A 2001-es népszámlálás során a lakosság elérte a 2086 főt, melyből 1717 fő (82,3%) magyar, 342 fő (16,4%) ukrán, 25 fő (1,2%) orosz anyanyelvűnek vallotta magát (0,1% egyéb).[1]

Neves személyek

Látnivalók

  • Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
  • Kismuzsaly középkori templomának romjai.

Jegyzetek

  1. Anyanyelvi összetétel Ukrajna községeinek településein (ukrán nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 1.)

Forrás

Külső hivatkozások