A Aklihegy téma a történelem során vita és vita tárgya volt. A Aklihegy eredetétől napjainkig létfontosságú szerepet játszott a társadalom különböző területein. Ebben a cikkben a Aklihegy különböző aspektusait és perspektíváit vizsgáljuk meg, elemezve annak kultúrára, politikára, gazdaságra és más területekre gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a Aklihegy-hez kapcsolódó aktuális trendeket és annak a kortárs világra gyakorolt hatását. Egy kimerítő elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk a Aklihegy fontosságára és relevanciájára a jelenlegi kontextusban, átfogó és naprakész jövőképet nyújtva ezzel a nagyon releváns témával kapcsolatban.
Aklihegy (Оклі Гедь) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Tiszapéterfalva község |
Rang | falu |
Irányítószám | 90365 |
Körzethívószám | +380 03143 |
Népesség | |
Teljes népesség | 611 fő (2020)[1] +/- |
Magyar lakosság | 597 |
Népsűrűség | 0,02 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 175 m |
Terület | 32,350 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Aklihegy (ukránul Оклі Гедь (Okli Hegy)): falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Nagyszőlőstől 25 km-re délre fekvő település.
Nevét onnan kapta, hogy egykor Aklihoz tartozott, annak hegyi része volt.
A Gyulai-hegy oldalában fekvő falu 616 lakosának 98%-a magyar. Itt termelték hajdan Ugocsa vármegye legjobb borait.
A hegyoldalban magas vastartalmú források fakadnak.
Határában a Várvölgy az 1717-es tatár betörés emlékét idézi. Új temploma 1994-ben épült, melyet a három felekezet közösen használ.
A trianoni békeszerződésig Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.