Balazsér

Ebben a cikkben a Balazsér-ről fogunk beszélni, amely ma nagyon fontos téma. A Balazsér egy összetett kérdés, amely a társadalom egészét érintő különböző szempontokat fed le. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától a személyes kapcsolatokra gyakorolt ​​hatásáig a Balazsér olyan kérdés, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Balazsér körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy teljesebb és mélyebb megértést kínáljunk ennek a nagyon releváns témának.

Balazsér (Балажер)
Balazsér címere
Balazsér címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségBeregszász község
Rangfalu
Alapítás éve1327
Irányítószám90233
Körzethívószám+380 03141
Népesség
Teljes népesség816 fő (2001)
Magyar lakosság737
Népsűrűség370,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109 m
Terület2,2 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 22° 36′ 31″48.246389°N 22.608611°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 47″, k. h. 22° 36′ 31″48.246389°N 22.608611°E
Balazsér (Kárpátalja)
Balazsér
Balazsér
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Balazsér témájú médiaállományokat.

Balazsér (ukránul Балажер (Balazser), 1967–1993 között Іванівка (Ivanyivka / Ivanivka), oroszul Ивановка (Ivanovka)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregszásztól 7 km-re északra fekszik, Társtelepülése Makkosjánosi.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelten kontinentális. Az átlagos hőmérséklet 11 °C. Július az év legmelegebb hónapja, átlag 21,9 °C. Januárban jellemző a legalacsonyabb hőmérséklet, átlag -1,6 °C. 820 mm az éves csapadékmennyiség.[1]

Története

Balazsér nevét az oklevelek 1323-ban említették először Balasey néven.

A település a Káta nemzetség ből származó Gabriel fia Tamásnak János nevű fiának öröklött birtoka volt, melyet az erdődi ispán mint királyi javat elfoglalt. 1327-ben Károly Róbert király a birtokot visszaítélte Jánosnak. 1461-ben Surányi Zsigmondnak és fiainak birtoka volt. 1567-ben Miksa magyar király seregei portyázásaik során e falut is feldúlták.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. 1910-ben 646 lakosából mind a 646 (100%) magyarnak vallotta magát. Ez az etnikailag tökéletesen egységes falu ugyanakkor felekezetileg erősen heterogén képet mutatott: református 293 (45,3%), görögkatolikus 263 (40,7%), izraelita 61 (9,4%) római katolikus 29 fő (4,5%) volt.

Népessége

A 2001-es ukrajnai népszámlálás során a lakosság elérte a 816 főt, melynek 90,3%-a magyar, 9,3% ukrán, 0,4% orosz anyanyelvűnek vallotta magát.[2]

Nevezetességek

  • Református temploma
  • Görögkatolikus temploma - 1897-ben épült, Szent Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.

Források

Hivatkozások

  1. ↑ Balazsér climate: Weather & temperature by month (angol nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 7.)
  2. ↑ Рідні мови в об'єднаних територіальних громадах України (ukrán nyelven). (Hozzáférés: 2025. január 7.)

Kapcsolódó szócikkek