A Rákospatak (település) témája ma az egyik legrelevánsabb és legvitatottabb téma. A Rákospatak (település) évtizedek óta tanulmányozási és érdeklődési tárgya volt a különböző területek szakértőinek, akik megpróbálták megérteni jelentőségét és a társadalomra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Rákospatak (település) különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai hatásig. Elemezzük a Rákospatak (település) körül létező különböző elméleteket és véleményeket, valamint annak alakulását az évek során. Továbbá megvizsgáljuk, hogy a Rákospatak (település) hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, és reflektálunk a lehetséges jövőjére és kilátásaira.
Rákospatak (Горбки) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja (1946. január 22. – ) |
Járás |
|
Község | Királyháza község |
Rang | falu |
Irányítószám | 90336 |
Körzethívószám | +380 3143 |
Népesség | |
Teljes népesség | 615 fő (2001) +/- |
Népsűrűség | 0,53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 201 m |
Terület | 1162 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Rákospatak (Горбки) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Nagyszőlőstől keletre, 9 km-rel, a Tisza bal partján fekvő település.
1910-ben 360 lakosából 17 magyar, 343 ruszin volt. Ebből 349 görögkatolikus, 11 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Ugocsa vármegye Tiszántúli járásához tartozott.
Rákospataknak a 2001 évi népszámlálás adatai szerint 615 lakosa volt.
A település Közigazgatásilag Királyházához tartozik.