Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Drágabártfalva lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. A Drágabártfalva eredetétől napjaink fejlődéséig döntő szerepet játszott a társadalom különböző területein. Részletes elemzésen keresztül megvizsgáljuk a Drágabártfalva hatását a kultúrára, a tudományra, a politikára és a mindennapi élet sok más aspektusára. Ezenkívül megismerjük a Drágabártfalva-ről létező különböző nézőpontokat és véleményeket, valamint az idők során felvetett vitákat. Röviden, ennek a cikknek az a célja, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljon a Drágabártfalva-ről, azzal a céllal, hogy elmélyítse annak megértését és a mai világra gyakorolt hatását.
Drágabártfalva (Доробратово) | |
![]() | |
Drágabártfalva látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás | Munkácsi járás (2020–) |
Rang | község |
Alapítás éve | 1378 |
Irányítószám | 90113 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 137 m |
Terület | 6,36 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Drágabártfalva témájú médiaállományokat. |
Drágabártfalva (Доробратово), település Ukrajnában, a Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Munkácstól délkeletre, Beregkisalmás és Nyíresújfalu közt fekvő település.
Drágabártfalva egykor a beregi Krajnához tartozott.
1891-ben a Pallas Nagy Lexikona írta a településről:
Dorobratova, kisközség Beregvmegye felvidéki járásábanban, 1236 rutén lakossal, sósforrással. Hajdan a kiváltságolt beregi Krajnához tartozott; a XVI. században Barátfalvának nevezték
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Munkácsi járásához tartozott.
1910-ben 1557 lakosából 25 magyar, 77 német, 1454 ruszin volt. Ebből 1463 görögkatolikus, 85 izraelita volt.