Gombás (Ukrajna)

Mai cikkünkben a Gombás (Ukrajna) témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben vitákat és vitákat váltott ki. A Gombás (Ukrajna) egy olyan probléma, amely a társadalom széles spektrumát érinti, a különböző területeken dolgozó szakemberektől egészen a hétköznapi emberekig, akik mindennapi életükben szembesülnek ezzel a témával kapcsolatos kihívásokkal. Ebben a cikkben a Gombás (Ukrajna)-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy megvilágítsuk annak következményeit, és átfogó képet nyújtsunk a kérdésről. Függetlenül attól, hogy milyen szintű tapasztalata vagy előzetes ismerete van a Gombás (Ukrajna)-el kapcsolatban, ebben a cikkben olyan releváns és értékes információkat találhat, amelyek segítségével jobban megértheti ezt a problémát és lehetséges következményeit a különböző területeken. Olvasson tovább, hogy elmélyüljön a Gombás (Ukrajna) lenyűgöző és összetett világában!

Gombás (Грибівці)
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás
KözségIványi község (2020–)
Rangfalu
Irányítószám89632
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság179 m
Terület0,659 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 41′ 42″48.539167°N 22.695000°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 21″, k. h. 22° 41′ 42″48.539167°N 22.695000°E
Gombás (Kárpátalja)
Gombás
Gombás
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombás témájú médiaállományokat.

Gombás (ukránul: Грибівці) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.

Fekvése

Munkácstól északra, Ilkó és Borhalom közt fekvő település.

Nevének eredete

Neve szláv, családnév eredetű, mely valószínűleg kenéze nevéből származott.

Története

A település a 16. században keletkezett kenézségi falu. Nevét 1564-ben említette először oklevél 'Ribolcz néven. 1570-ben Ribolcz, 1610-ben Rhibocz, 1645-ben Ribocz néven írták.

1570-ben mint királyi birtokot és kenézségi falut említették.

A település mai Gombás nevét 1887-ben kapta, Hribóc és Vorotnica egyesítésekor.

1910-ben 413 lakosából 10 magyar, 14 német, 381 ruszin volt. Ebből 399 görögkatolikus, 14 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott.

Források