A mai világban a Zúgó (Ukrajna) olyan téma, amely nagyon aktuálissá vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a kommunikációs módunk állandó változásával a Zúgó (Ukrajna) sokak érdeklődési területévé vált. Akár közösségi hálózatokon, akár televízión keresztül, akár bármilyen más kommunikációs eszközön keresztül, a Zúgó (Ukrajna)-nek sikerült a lakosság széles körének figyelmét felkelteni. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Zúgó (Ukrajna) különböző oldalait és életünkre gyakorolt hatását, valamint a jövőre nézve. A politikára és a gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött szerepéig a Zúgó (Ukrajna) olyan jelenség, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Zúgó (Гукливий) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Terület | Kárpátalja |
Járás |
|
Község | Volóc község (2020–) |
Rang | falu |
Alapítás éve | 1588 |
Irányítószám | 89140 |
Körzethívószám | +380 3136 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 558 m |
Terület | 3,791 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zúgó témájú médiaállományokat. |
Zúgó (korábban Hukliva, ukránul: Гукливий ) falu Ukrajnában, a Kárpátaljai terület Munkácsi járásában.
Ruszin falu Alsóvereckétől 15 km-re délkeletre.
A falu neve víznévi eredetű. A Jukliva / Hukliva az orosz és ukrán nyelvben „zúgó, kis vizesés” jelentésű. Mai Zúgó nevét 1889-ben kapta, amikor Hukliva, Talamás és Veretecső egyesülésével létrejött.
Zúgót 1588-ban Nagy-Hukliva, majd 1600-ban Hukliva néven említette először oklevél.
1730-ban Hukliva, 1773-ban Hukliva, Huklivy, 1913-ban Zúgó néven írták.
1588-ban Rákóczi Zsigmond adott kenézi jogosítványt Peckovics Péternek és Peckovics Jánosnak, hogy Nagy-Huklivát benépesítsék.
1889-ben egyesítették Hukliva, Talamás és Veretecső községeket Zúgó néven.
1910-ben 1604 lakosából 39 magyar, 346 német, 1209 ruszin volt. Ebből 17 római katolikus, 1236 görögkatolikus, 351 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye 1904-ben szervezett Alsóvereckei járásához tartozott.
1939 és 1944 között Kárpátalja egészével együtt ismét Magyarországhoz tartozott, magyar neve Hukliva volt és a Beregi közigazgatási kirendeltséghez, azon belül 1941-ig a Szolyvai, azután az újra megszervezett Alsóvereckei járáshoz tartozott.
2001-ben 2109 lakosa volt.