A mai világban a Cserlenő olyan releváns témává vált, amely emberek millióinak érdeklődését váltja ki szerte a világon. Az idő múlásával a Cserlenő egyre nagyobb jelentőségre tett szert különböző területeken, a technológiától a kultúráig, a politikáig és általában a társadalomig. A Cserlenő hatása tagadhatatlan, és hatása a mindennapi élet minden területén érezhető. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Cserlenő jelenségét, és elemezzük jelentőségét a mai világban.
Cserlenő (Червеньово) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Nagylucska község | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1570 | ||
Irányítószám | 89651 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | ismeretlen | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 m | ||
Terület | 2,737 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Cserlenő (ukránul: Червеньово) település Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
Munkácstól nyugatra, Ignéc és Kajdanó közt fekvő település.
Szláv, személynévi eredetű, magyar névadással. Eredetéről az a hagyomány maradt fenn, hogy alapítója két veres ruhát viselő katona volt, akik a telepített faluk saját ruhájuk színéről nevezték el.
1570-ben Czerneleo néven említették először.
1577-ben, 1610-ben Cherneleo, 1697-ben Czerleniow, 1773-ban Cserleno(w) néven írták.
1910-ben 834 lakosából 25 magyar, 45 német, 764 ruszin volt. Ebből 786 görögkatolikus, 45 izraelita volt.
A Trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Latorczai járásához tartozott.