A Vécsey család (hernádvécsei) jelentősége társadalmunkban tagadhatatlan. Idővel a Vécsey család (hernádvécsei) meghatározó tényezővé vált a mindennapi élet különböző területein. A gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára gyakorolt hatásáig a Vécsey család (hernádvécsei) döntő szerepet játszik a mai világ alakításában. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vécsey család (hernádvécsei) relevanciáját és szerepét a különböző területeken, valamint a jövőre nézve. Részletes elemzéssel igyekszünk jobban megérteni a Vécsey család (hernádvécsei) jelentőségét ebben a folyamatosan változó világban.
A nemes, báró és gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey a magyar történelem során jelentősebb szerepet játszott nemesi családok egyike.
A család eredeti neve Szőlősi volt. Első ismert felmenője vécsei Szőlősi Balázs (1470–1553), aki 1507. november 25-én címeres nemeslevelet kapott II. Ulászlótól. 1517-ben ugyanezen Balázs és fiai újabb királyi adománylevelet kaptak,[1] melyben többek között az abaúji Vécse birtokát is megkapták, erről a településről vették új családnevüket is. A hernádvécsei előnévhez a hajnácskői a 17. században társult, amikor Csapy Máriát feleségül vevő Vécsey Sándor megszerezte Hajnácskő várát. 1532. október 16-án címerújító oklevelet kapott Vécsey István. 1692. november 21-én Sándor feleségével, Szelényi Máriával és gyermekeivel, Sándorral, Lászlóval és Máriával együtt bárói rangra emelkedtek.[2] Vécsey Sándor Sándor és László gyermeke között szakadt a család gömöri és váradi vonalra. A gömöri ágnál a grófi rangot 1813. április 17-én Vécsey Ágost (Ágoston) vezérőrnagy kapta, de ez a grófi ág 1879-ben fiával, akit szintén Ágostnak hívtak, ki is halt.