Amikor a Köröstopa-ről beszélünk, lehetetlen nem lenni kíváncsi arra, hogy többet megtudjon erről a témáról. Akár történelmi jelentősége, akár a mai társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt, a Köröstopa minden korosztály és életstílusú ember figyelmét felkeltette. A Köröstopa eredetétől napjaink relevanciájáig a kutatók, az akadémikusok és a kíváncsi emberek tanulmányozásának és érdeklődésének tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Köröstopa-hez kapcsolódó különböző szempontokat, valamint annak fontosságát és relevanciáját a jelenlegi kontextusban.
Köröstopa (Topa de Criș) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Rév |
Rang | falu |
Községközpont | Rév |
Irányítószám | 417618 |
SIRUTA-kód | 32018 |
Népesség | |
Népesség | 389 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 7 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Köröstopa témájú médiaállományokat. | |
Köröstopa falu Romániában, Bihar megyében.
Bihar megyében, Élesdtől délkeleti irányban, a Sebes-Körös völgyében, a nagybáródi patak mellett, Révtől északra, Körösgégény és Kisbáród között fekvő település.
Nevét az oklevelekben 1503-ban említették először.
Hajdan 3 Topa nevű település is volt egymásmellett: Alsótopa, Felsőtopa és Kistopa néven.
A három Topa nevű település a Telegdi család birtoka volt, melyekre István kincstartó 1503-ban új adománylevelet eszközölt ki a királytól.
Topa az úgynevezett Báródság-hoz tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.