Hegyközszentimre
Manapság a Hegyközszentimre széles körben vitatott téma a társadalomban. A Hegyközszentimre évek óta érdeklődés és vita tárgya volt különböző területeken, ellentmondó véleményeket és álláspontokat generálva. A történelem során a Hegyközszentimre jelentős hatással volt az emberek életére, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és környezetükhöz való viszonyukat. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hegyközszentimre különböző aspektusait, elemezve jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Ha többet tudunk a Hegyközszentimre-ről, jobban megérthetjük a hatókörét, és azt, hogy miként kezelhetjük pozitívan mindennapi életünkben.
| Hegyközszentimre (Sântimreu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Szalárd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szalárd |
| Irányítószám | 417452 |
| SIRUTA-kód | 31048 |
| Népesség | |
| Népesség | 617 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 574 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 14′ 56″, k. h. 22° 02′ 42″47.248773°N 22.045099°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 56″, k. h. 22° 02′ 42″47.248773°N 22.045099°E | |
 | |
Hegyközszentimre falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
Az érmelléki hegyek alatt, a Berettyó folyó jobb partján, Szentjobbtól nyugatra fekvő település.
Története
A település és környéke ősidők óta lakott hely volt. Határában gyakran találtak kő- és bronzkori leleteket.
1332-ben Villa sancti Emerici néven írtak róla a korabeli oklevelekben.
A falu Monostor nevű dombján állt Szent Imre apátsága, melyről Bátori András váradi püspök is említést tett egy 1340-ben kelt oklevelében.
A 13. század végére a monostor már hanyatlásnak indult, mivel a települést ekkor már csak szerény kis községnek írták le.
1526-ig a váradi püspök volt a település földesura.
1666-ban már több birtokosa is volt. Itt volt birtokos Lónyai Anna, Rhédey Ferenc, I. Apafi Mihály fejedelem is.
1667-től 1712-ig a debreceni református főiskola, majd a váradi püspök birtoka volt.
1910-ben 1236 lakosából 1233 magyar, 3 román nemzetiségű volt.
Hegyközszentimre több ütközetnek, harcnak is színhelye volt:
- A 12. század végén Pál országbíró fiai és IV. László király,
- A 14. század elején a Tamásfiak és Károly Róbert király,
- A 16. század közepén Csáky Pál és I. Ferdinánd király vezérei ütköztek meg itt.
- 1604-ben pedig Bocskai István hadai szorították itt a Berettyóba az ellenséget.
A faluban lévő Kis- és Nagybocskay dűlők nevéről fennmaradt az a hagyomány, hogy ott Bocskay Fejedelem hadai táboroztak.
A falu határában más, történelmi emlékeket hordozó dűlőnevek is vannak: Koppány (Koppány kútja? - pogány szertartások tartására alkalmas, eldugott helyen!), Akasztófa-domb (a Berettyó völgyének nagy területéről látható dombél, a Biharvajda felé eső határrészen).
Nevezetességei
- Református templom - 1787-1789-ben épült.
- Ásványvíz - az "ÉLET VIZE" artézi kútból, 140 méter mélységből, erősen szénsavas, ásványi sókban gazdag ásványvíz tör elő már több mint hét évtizede.
- Hegyközszemtimre-i borospincék: A település lakói már a XVIII. századtól kezdődően foglalkoztak szőlőtermesztéssel és borkészítéssel, ezt a tényt igazolja a gárdonyi domb oldalában ásott számos pince is, melyek a környék legjobb borait őrzik. A legnagyobb pince az Úr család tulajdona, a család 13 hektár területen termeszt muskotály- és királyleányka szőlőt.
Források
- Borovszky Samu: "Bihar vármegye", valamint a falu lakosságának a tudása, az emlékezete.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}