Drljača
Napjainkra a Drljača nagy jelentőségű témává vált a mai társadalomban. Egyre többen szeretnek többet megtudni a Drljača-ről és annak az élet különböző területeire gyakorolt hatásairól. A politikától a technológián át a populáris kultúráig a Drljača bebizonyította, hogy jelentős hatással van életünkre. Ebben a cikkben a Drljača különböző aspektusait vizsgáljuk meg, elemezve eredetét, fejlődését és mai hatását. Ezenkívül közelebbről megvizsgáljuk, hogy a Drljača hogyan alakította és alakítja tovább a körülöttünk lévő világot. Csatlakozzon hozzánk a Drljača felfedezőútjára!
| Drljača | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44210 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 184 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 35″, k. h. 16° 30′ 48″45.359722°N 16.513333°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 35″, k. h. 16° 30′ 48″45.359722°N 16.513333°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drljača témájú médiaállományokat. | |
Drljača falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 18, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re nyugatra, a sziszeki Szávamentén, Petrinjci, Četvrkovac és Mala Paukova között, a Gradusa-patak mentén fekszik.
Története
A térség török alóli felszabadítása után, a 18. század elején pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Derlyacha” néven szerepel. A településnek 1857-ben 257, 1910-ben 362 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott.
A délszláv háború előtt lakosságának 78%-a szerb, 8%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 277 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 257 | 606 | 0 | 299 | 350 | 362 | 355 | 763 | 457 | 488 | 574 | 482 | 496 | 538 | 385 | 277 |
Nevezetességei
Szent Lázár cár tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1895-ben épült bizánci stílusban. Belsejét ugyanebben az évben a zágrábi szakképző iskola diákjai festették ki. 1941 júliusában az usztasák lerombolták, parókusát Nikola Vučkovićot a Sziszek melletti Brezovica-erdőbe hurcolták, ahol meggyilkolták. Az egykori templom alapjai ma is látszanak a Sunjáról Paukova felé menő út nyugati oldalán.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Sunja község hivatalos oldala (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
