Palanjek Pokupski
Mai cikkünkben a Palanjek Pokupski lenyűgöző világába fogunk beleásni. Megalakulása óta a Palanjek Pokupski emberek millióinak érdeklődését keltette fel szerte a világon. A történelem során a Palanjek Pokupski vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és különböző területeken nagy jelentőségű témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Palanjek Pokupski különböző aspektusait, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Felfedezzük fontosságát, lehetséges alkalmazásait és a jövőre vonatkozó következményeit. Készüljön fel arra, hogy elmerüljön ebben az izgalmas témában, és fedezze fel mindazt, amit a Palanjek Pokupski kínál.
| Palanjek Pokupski | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Lekenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44272 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 160 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 31′ 20″, k. h. 16° 07′ 48″45.522200°N 16.130000°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 20″, k. h. 16° 07′ 48″45.522200°N 16.130000°E | |
 | |
Palanjek Pokupski falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Lekenikhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 15, közúton 20 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re délre a megyehatár közelében, erdőktől körülvéve fekszik.
Története
Területe már a római korban is lakott volt, ezt bizonyítja a Gradina nevű magaslaton és az alatta fekvő réten található ősi település maradványa. A mai település 1707-ben szerepel először írásos forrásban „Palank Letovanich” alakban.[2] Valószínűleg a 17. század második felében a török veszély csökkenésével telepítették be boszniai szerbekkel. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Polyanek” néven szerepel. A településnek 1857-ben 97, 1910-ben 167 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1941 júliusában az usztasák mintegy száz szerb személyt szedtek össze a településen és a glinai pravoszláv templomba szállították, ahol később meggyilkolták őket. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2011-ben 9 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 97 | 142 | 141 | 141 | 150 | 167 | 162 | 173 | 151 | 150 | 135 | 84 | 51 | 40 | 17 | 9 |
Nevezetességei
- A falutól délre fekvő Gradina nevű magaslaton nagyméretű, valószínűleg római gyártású téglákat, az alatta fekvő réten homokból és agyagból készített habarcsanyag maradványait találták. a helyi lakosok elmondása szerint e helyről számos téglatöredék is előkerült, melyek ókori településre utalnak.
- 1920-ban épített védett fa lakóház a 6. szám alatt.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement . Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Lekenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Lekenik község rendezési terve (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra općine Lekenik (horvátul)
További információk
- Lekenik község turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
